Ad Librum
Fehéren feketén
Harmatcsepp
magyar
Mester Györgyi
Mester Györgyi - Fehéren feketén /válogatott novellák/
"Egészen más ember az, akinek bensőjét örökké a tűz égeti, s mardossa a vágy. És valóban, ő, a Férfi ilyen volt. Égetnivalóan csalárd, csalfa és hűtelen, és ha nem is azért, de annak ellenére, szerették. És sokan szerették, vagy megkapni szerették volna. Tulajdonképpen mindegy is volt az, csak szóba álljon, évődjön velük, hozzájuk érjen azzal a hosszú ujjú, férfiasan elegáns kezével. Simítsa a karjukat, karolja a vállukat, futólag, mintegy véletlenül érintse derekukat, hajoljon a nyakuk felé, elhitetve velük, hogy akár egy leheletnyi csók is megeshet…jobb híján elegendő volt egy átható, jelentőségteljes pillantás, vagy egy mély meghajlással kísért találó, érzékletes, olykor csupán csipkelődő bók. Odavoltak érte a nők, és ő tudta ezt. Tudatosan, vagy tudattalanul, de vissza is élt vele. Udvarolt és potyázott, ahol csak tudott. Alig akadt nő a kisvárosban, akinek ne lett volna valamiféle élménye vele. De ezen túl is, az elszegényedett, de magára még sokat adó... fiatal férfi feltűnő jelenség lévén, gyakran szerepelt a helyi lapok címoldalán, és nem csak a nőügyei miatt. Ha valahol bált rendeztek, ott bizton lehetett számítani az ő megjelenésére, és várható volt cirkusz is. Túlzás lett volna őt botrányhősként emlegetni, ugyanakkor valóban dolgozott benne valamiféle tudatos, vagy tudattalan, egészséges szereplési vágy... És hogy milyen volt a külseje? Hát amilyennek elképzeljük a nők bálványát. Sármos, délcegen magas, csinos arcú, jókötésű, izmos férfiállat, szép barna szemekkel, fekete hullámos hajjal, és hová is lenne egy tüzes amorózó a hetyke bajusz, s az ápolt szakáll nélkül? Íme, a hiteles kép róla."
Az Ad Librum Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni ezt a könyvet, amit ezúton is nagyon szépen köszönök a kiadónak.
Szívesen olvasok magyar írók / írónők könyveit, mivel szerintem fontos, hogy ne csak a külföldi tehetségeket ajnározzuk, hanem a hazai művész lelkekre is figyeljünk, és értékeljük őket.
Eddig nem olvastam egyetlen művét sem Mester Györgyinek, így kíváncsian álltam elébe. Emellett pedig novellás kötet ritkán akad a kezembe, szóval érdekelt, mi lesz ebből...
A kötet maga 206 oldal, szóval nem beszélhetünk nagyon hosszú tartalomról. Összesen 54 novella található benne, mindegyik egy-két oldalas maximum.
A borító maga nem a legjobb választás, biztos, hogy nem figyeltem volna fel rá, ha épp betérek egy könyvesboltba.
Az első pár novella sem nyerte el a tetszésem, pihentetnem kellett a könyvet, és reménykedtem, hogy csak a túl nagy hajtás következménye, hogy nem tetszett annyira. Egy-két nap múlva ismét a kezembe fogtam, akkor már sokkal jobban értékeltem ezeket a rövid történeteket, főleg, hogy nem is lett volna időm jobban belemélyedni egy könyvbe ebben a karácsonyi rohanásban.
Kellett pár novella ahhoz, hogy megszokjam ezt a stílust. Viszont amint túllendűltem mindezen, már olvasatta magát a könyv. Nem mondom, hogy minden történet elnyerte a tetszésem, volt jobb és rosszabb, de ha egészében nézem a könyvet, pozitívan értékelném.
Érdekes volt számomra a befejezés, hogy sokszor egyáltalán nem az volt a vég, mint ami egy általános regény vagy befejezése lenne. Rendkívül életszagú, és reális volt.
Mindent egybevetve ez egyáltalán nem az én stílusom volt, így nem is tetszett annyira, de aki szereti a novellákat, biztos másként látja.
Mester Györgyinek ezen kívül több kötete is megjelent, amik az alábbiak:
Amennyiben felkeltette az érdeklődésed bármelyik kötet, ide kattintva az Ad Librum Kiadó honlapján meg is vásárolhatod őket! :)
Egy kis érdekesség: Ki is Mester Györgyi?
Középkorú, ugyanakkor – mások megítélése szerint –, fiatalos nyugdíjas vagyok. Budapesten születtem 1954-ben, a Vízöntő jegyében. Ifjúkoromból a leglényegesebb és a legemlékezetesebb időszak az a majd két évtized, melyet a Balaton mellett lakva töltöttem el.
Keszthelyen, a Vajda János gimnáziumban érettségiztem, majd főiskolai tanulmányaimat Budapesten folytattam. Mindig szerettem olvasni, humán beállítottságú vagyok, több idegen nyelvet beszélek, ennek ellenére, vagy tán éppen ezért, külkereskedelmi főiskolát végeztem. Dolgoztam is a szakmában, azonban pár év után férjhez mentem, két gyermekem született, és ezt követően szakmát váltottam. A közigazgatásban dolgoztam, két évtizedig. Szeretem a krimiket.... és ebből mindenki találja ki a későbbi foglalkozásomat. Szívesen csináltam, amit csináltam.
Aktív éveim vége felé munkám abból állt, hogy különféle illusztris személyiségeknek leveleket fogalmaztam, ami a szakmai pontosságon kívül, sokszor megkívánta, hogy a lélekhez is szóljon. A precizitás, a stílus nagyon fontos volt.
Az élet úgy hozta, hogy korán nyugdíjba vonulhattam, és ekkor úgy éreztem, most talán végre azzal is foglalkozhatok, amivel mindig is szerettem volna. Írok. Működik a fantáziám, különös történeteket agyalok ki, és tetszik. Nagyon tetszik. Bízom abban, hogy talán másoknak is…
Jelenleg egyébként ismét dolgozom, teljes munkaidőben, de azért az írást nem hagytam abba. Ez idáig három, egyenként 50-50, nagyon rövid novellát tartalmazó novelláskötetem jelent meg, melyeket „Mesterhármas” néven reklámoztam.
(A "Mesterhármas" és a ráadásként 2010-ben megjelent 4. kötet címei a következők. "A legjavából-válogatott novellák", "Fehéren, feketén", "Tisztítótűz" és "Haláli (jó) történetek", melyek a www.adlibrum.hu honlapról megrendelhetők.
Forrás: http://www.muvesz-vilag.hu/irodalom/bemutatkozo/14608
~Harmatcsepp~
.jpg)
0 megjegyzés