Ares 3 - Mars küldetés balul sült el. 124 nap utazás után ért el a legénység a Marshoz. A felszínen erős marsi viharba kerültek, és egy alkatrész az űrruhán átjutva megsebesítette Mark Watneyt, aki elvesztette az eszméletét. Magához térve rádöbbent, egyedül van.... magára hagyták...
Végül is mi mást tehettek volna? Markot elragadta a vihar, komoly sérüléseket szerzett. Sérült szkafanderben nincs más mód az életben maradásra. Pedig Ő él...még.
Az űrruha ellenőrzése során rájön, hogy az elszabadult antenna tönkretette a bio-monitor számítógépet. Így nincs ami közvetítse a életjeleit. Tehát Ő halott a társai szemében. Lélekjelenlétét visszanyerve számba veszi az esélyeit:
-élelem 300 napig elegendő
- az EVA ruha biztosított
- szatelit tányért elsodorta a vihar
- oxigén generátor működik
- vízvisszanyerő is jól működik
- ÉS A MARS MEG FOG ÖLNI!
"Erre rábasztam."
Venkat Kapor két hónapja kérni a NASA igazgatóját, hogy engedélyezze számára a műhold időt. Látni szeretné a baleset helyszínét. Az igazgató szerint egy a probléma: hogy a képek automatikusan nyílvonáságra kerülnek. Ha képeken látszódna a holttest, a média ráharapna, és kiszámíthatatlan lenne a hatása. Rengard szerint ha úgy tálalnák a nyilvánosságnak, hogy a képek segítenének abban, hogy az Ares 6 visszahozza a holttestet a családjának.... Műholdidő engedélyezve.
"31,2 ° É, 28,5° NY... Acidalia Planitia... Ares 3?"
Mindy Park megnézte a fotókat, hiszen a Mars körüli műholdak felügyeletek a feladata. Keresi a holttestet, de nincs sehol... Minden bizonnyal a marsi homok betemette. Valami nyugtalanítja...összeveti az Ares 3 fotóit az általa látott képekkel. Te jó ég! Közvetett bizonyítékot talált arra, hogy a halott nem halott!!! Élő embert hagytak a Marson!!!
Szkeptikusan álltam neki az olvasásnak, hiába jók a vélemények róla. Tuti, hogy vontatott lesz, unalmas, nyögve nyelős. Az űrtudomány fényévekre van az érdeklődési körömtől és a monológokat sem szívlelem. Azon gondolkodtam, hogy egy embert mi a szöszt fog nekem mesélni 357 oldalon keresztül?! Kérem szépen ítéletet hoztam még a könyv elolvasása előtt. Andy Weir megcáfolta az előítéleteimet! De nem is akárhogyan! Ez a könyv izgalmas! Bővelkedik a fordulatokban. Fiatalos, könnyed megfogalmazásban mutatja be az űrtechnológia csínját-bínját. Bemutatva, túlélési ösztönünk mire képes még akkor is, ha nincs semmi esélye az embernek.
Ez az ifjú író az új Verne Gyula? Verne művei az Ő korában valóságtól elrugaszkodott fantázia szüleménynek vélték. Bizony-bizony. Van, ami megvalósult a világunkban. El tudjátok képzelni, hogy a Mars meglátogatása részünkről nem is olyan távoli jövő? Végül is a holdon is sétálunk...
A Mentőexpedíciót mindenkinek a figyelmébe ajánlom kortól, nemtől függetlenül. Élvezni fogod! Jó olvasást!
Egy kis érdekesség: Miért is említettem Verne Gyulát?
Munkássága
Valamennyi művét sok lenne itt felsorolni. Fő műve az 54 kötetből álló "különleges utazások" sorozat, amelyek közül több is a sci-fi műfajába tartozik. Ezeken kívül van további, húsznál is több műve. A teljes lista időrendbe szedve megtekinthető a wikipédiában. Valamennyi műve megtalálható a MEK-en, a wikipédia tartalmazza a megfelelő hivatkozásokat.
Legjelentősebbnek tartott művei az "Utazás a Föld középpontja felé", az "Utazás a Holdba", a "Húszezer mérföld a tenger alatt", és a "Nyolcvan nap alatt a Föld körül".
Megjegyzendő, hogy az Unikornis kiadó 1997 és 2005 között Jules Verne összes művei címen 80 kötetes sorozatot jelentetett meg.
Érdekességek
A XX. század elejének szokása szerint magyarosították a nevét, ezért a mai napig gyakran emlegetjük "Verne Gyula" néven. Kedvelte a magyarokat, több regényének témája is kapcsolódik hazánkhoz.
Halála után fia, Michel még több éven keresztül tartotta apja hagyatékából az egy-két regény évente ütemet. Később azonban felfedezték, hogy ezeket a műveket erőteljesen megváltoztatta, így az eredeti változatok kiadására csak a XX. század végén került sor.
Verne 1863-ban írt egy regényt "Párizs a XX. században" címmel. A regény egy fiatalemberről szól, aki felhőkarcolók között él, nagysebességű vonatokon és gázüzemelésű autókon utazik, számológépeket és egy világméretű kommunikációs hálózatot használ, mégsem találja a boldogságát, és tragikus véget ér. Hetzel úgy vélte, hogy a regény pesszimizmusa lerontaná Verne éppen kezdődő sikerét, ezért azt tanácsolta, hogy 20 évvel halassza el a megjelentetését. Verne a kéziratot elzárta, és csak az ükunokája találta azt meg 1989-ben. Elsőnek 1994-ben adták ki.
Egy furcsaság, amire még sehol nem találtam utalást, hogy két fő műve között (Nemo kapitány ill. Rejtelmes sziget) anakronizmus (időrendi ellentmodás) áll fenn, amennyiben mindkét regény az 1860-as években játszódik, mégis (a két történet szorosan kapcsolódván egymáshoz) több évtized telik el a művek cselekményei között. (Lásd Nemo kapitány korát, aktivitását egyik és másik regényben).
Jóslatai
Verne regényei meglepően pontos jóslatot adnak a modern időkről. Erre legjobb példa a "Párizs a XX. században" műve, amelyben részletesen leírja a légkondicionálást, az autókat, az internetet, a televíziót, és más hasonló, később valóban rendkívül hasonló módon megvalósult eszközöket. Érdekes az is, hogy az "Utazás a Holdba" regényében az indítás helyszínéül Tampa, Florida (USA) szolgál - amely mindössze 130 mérföldre van Cape Canaveraltól, amely a NASA tényleges indítóállomása, s többek között az Apolló programnak (Holdutazás!) is otthont adott. Más műveiben megjósolja a helikoptert, a tengeralattjárót, a kivetítőt, a zenedobozt, és egyéb, később valóban feltalált/kifejlesztett eszközt. Ugyancsak megjósolta a vízalatti hőforrások létét, amelyeket csak évekkel később fedeztek fel.
Forrás: http://egalaktika.wikia.com/wiki/Jules_Verne
~Tyúkanyó~
0 megjegyzés