Swift

Elizabeth Fremantle - Queen's Gambit – Vezércsel


Elizabeth Fremantle - Queen's Gambit – Vezércsel
Egy haldokló király. A királyné veszélyben… 
Elvált, lefejezték, meghalt, elvált, lefejezték, túlélte…
VIII. Henrik udvara tele van cselszövéssel, versengéssel, romantikával – és senki sem értheti ezt jobban, mint a középpontjában élő asszonyok.
Katherine Parrnak, aki harmincegy éves korára másodszor is megözvegyül, vissza kell térnie az udvarba, de az idősödő királyra és az őt körülvevő emberekre gyanakodva, ezt nem szívesen teszi meg. Emellett, amikor szenvedélyes viszonyba keveredik a rámenős és csábító Thomas Seymourral, azt hiszi, hogy végre szerelemből mehet majd férjhez. Ám jelenléte az udvarban felkeltette még valaki érdeklődését…
Őszinteségétől és intelligenciájától elbűvölten Tudor Henriknek is megvan a maga terve Katherine-nel kapcsolatban, és senki sincs abban a helyzetben, hogy visszautasíthatná a király házassági ajánlatát. Így hát míg varázslatos szeretőjét eltávolítják a kontinensre, Katherine kénytelen elfogadni a betegeskedő, egoista uralkodó kezét, s ő lesz Henrik hatodik felesége.
Az őt megelőző királynék sorsának tudatában Katherine-nek minden ösztönét és intelligenciáját segítségül kell hívnia, hogy elnavigáljon az udvar ármánykodásai közepette. Miközben a katolikusok újra hatalomra kerülnek, a reformátorokat eretnekségért égetik meg, a haldokló királyt körülvevő emberek pedig tülekednek a hatalomért az új rezsimben, a túlélése valószínűtlennek látszik – ám ő még ekkor sem mond le a szerelemről…



Először is szeretném megköszönni a Könyvmolyképző Kiadónak a könyvet, hiszen Nekik köszönhetem, hogy lehetőségem adódott elolvasni ezt a regényt.
Nagyon szeretem a történelmi könyveket, mivel amellett hogy jól érzem magam, a tudásom is bővíthetem. Tudjátok:kellemeset a hasznossal! ;)  
Az egyik kedvenc történelmi személyem és időszakom VIII. Henrik, és kora, így boldogan fogtam kezembe ezt a könyvet. :)

Felkeltette az érdeklődésem, hogy nagyon kevés könyv foglalkozik VIII. Henrik utolsó feleségével, Parr Katalinnal, szóval ez még egy nagy plusz pontot jelentett.
Mielőtt nekikezdenél a könyvnek, ajánlom áttanulmányozásra a könyv végén található szereplők, illetve fontosabb dátumok átolvasását, mert sokban meg fogja könnyíteni a dolgod a könyv elején. 
Az első oldalakon Katalin és haldokló férje kerül bemutatásra, akinek a halálát követően a király hivatása okán fel kell menniük az udvarba. Katalin nem véletlenül ódzkodva indul neki az útnak, mivel tudja, a király feleséget keres. 

VIII. Henrik
Az előző feleségek szomorú és egyben rettenetes halálát vagy jobb esetben magányos, kitaszított életét elnézve aki normális, nem szeretne a király jobbján ülni. 

Ahogy haladunk előre a történetben, egyre több személyt ismerhetünk meg. Szövetségeseket, és álnok, pénzsóvár embereket. Katalin szerelembe esik, de a király szörnyű parancsa elvágja tőle a boldogság lehetőségét, és helyette a szörnyű rettegés veszi kezdetét. Vajon túl fogja-e élni a következő hetet, hónapot, vagy akár évet? Mikor gondolja meg magát a szeszélyes Henrik? Mikor fogja a halálba taszítani?

Nagyon boldog vagyok, hogy nem ebben a korban élünk egyrészt azért, mivel szörnyűnek tartom az elrendezett házasságot, továbbá úgy gondolom nagyon kevés volt akkoriban az az ember, aki igazán boldog lehetett. Hiszen ha Katalin példáját nézzük, megvolt mindene: szolgák, tengernyi pénz, hatalom, de mire ment vele, ha félelemben élte életét? Nem szeretnék soha alárendelve élni bárki akaratának, nem akarnám odaadni a szabadságom semmi pénzért. 

Parr Katalin
Nagyon kemény időszak volt ez, és a könyv is nagyon ügyesen bemutatja, hogy miként éltek akkoriban az emberek, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük nap mint nap. Hosszú leírások mutatják be a környezetet, a hatalmi harcokat, és a kiszolgáltatottságot.
Nagyon magával ragadott a könyv. Együtt nevettem Katalinnal, majd sírtam, mikor Meg búcsút vett ettől a világtól. Rettegtem, hogy a király megöli-e a következő oldalon, és reménykedtem, hogy egyszer szerelme beteljesülhet.

Ajánlom mindenkinek, hogy elolvassa a könyvet, mert egy precízen megírt történet, ami kitűnően építette be a történelmi eseményeket, és színezte ki a tátongó lyukakat, ezzel is elvarázsolva az olvasót. Továbbá nagy pozitívumnak számított a szememben, hogy végre nem egy 250 oldalas könyvet tarthattam a kezemben, hanem 504 oldalon keresztül feledkezhettem bele a történelembe. :)

Értékelésem:10/9,5

Ha felkeltette a könyv az érdeklődésed, most kedvezményes áron vásárolhatod meg ITT. Ne szalaszd el a lehetőséget! :)

Egy kis érdekesség: VIII. Henrik feleségei:

Az első feleség: Aragóniai Katalin
VIII. Henrik magánéletében és politikájában is szenvedélyes erőszakos hajlamú ember volt. Miután I. Miksa császárral és II. Gyula pápával XII. Lajos francia király ellen győztes hadjáratot vívott, elvette első feleségét korán elhunyt bátyjának özvegyét, Katalin spanyol hercegnőt (1509. június 7.) 1516-ban megszületett a király első gyermeke, aki később – 1553-ban - I. "Véres" Mária néven lépett trónra. Henrik ízig-vérig reneszánsz ember volt. Dalokat és verseket szerzett, szerette a kockajátékot, a bajvívást, a vadászatot, és a teniszt. Emellett híres volt a katolikus egyház iránti erős elkötelezettségéről is.
A király egy idő után unni kezdte a nála idősebb, hitbuzgó, sokat ájtatoskodó királynét. Emellett aggodalommal töltötte el az is, hogy mindössze egy lánygyermeke, Mária született, fiúutódai mind halva születtek. Annál is fontosabb lett volna egy trónörökös, mert a Rózsák háborúja még túl közeli élmény volt, és félő volt, hogy a Tudor-dinasztia elveszíti a hatalmat. Henrik akkoriban Boleyn Anna udvarhölgynek udvarolt. Ez a kapcsolat a király és felesége közötti ellentétet még inkább növelte és végül Henrik a válás tervét pendítette meg, amelynek azután rabja lett.
Azonban a házasság felbontásáért indult tárgyalás és egyházi per végén, a pápa nem volt hajlandó érvényteleníteni a házasságot. (A felbontást „szavatoló” Wolsey angol bíboros a per folyamán titokzatos módon meghalt. Morus Tamás vette át a hivatalát.) VIII. Henrik ezt követően történelmi lépésre szánta el magát: házasságát, a parlament helybenhagyó határozatára támaszkodva, önhatalmúlag feloldotta, a pápának az angol egyház fölötti hatalmát megszüntette és a szupremáciát magára ruháztatta (1531). Egyúttal kimondatta a parlamenttel, hogy a vallási dogmák értelmezése, nemkülönben a liturgia szabályozása őt illetik meg, mint az új anglikán egyház fejét.
 A kivégzett második feleség: Boleyn Anna
Ezek után Henrik 1532. november 14-én feleségül vette Boleyn Annát és Cranmer érsekprímás elnöklete alatt egybegyűlt egyházi bizottság által is szentesítette első házasságának felbontását. Boleyn Annától Henriknek (1533. szeptember 7.) leánygyermeke született, a későbbi I. Erzsébet királynő (uralkodása: 1558-1603) Miután Annának sem sikerült fiúgyermeket szülnie (több ízben is elvetélt), és temperamentuma is heves volt, Henriknek egyre kevésbé volt ínyére a házasság. A második vetélés után felmerült benne a gyanú, hogy Anna boszorkány, és egy új udvarhölgynek, Jane Seymour-nak kezdett udvarolni. 1536. május 2-án alaptalan vádak alapján (felségárulás és vérfertőzés) a londoni Tower-be záratták Annát, bátyját és néhány társát szintén koholt vádak alapján elfogatta és lefejeztette. 1536. május 19-én a Tower előtti téren Annát is lefejezték.
A harmadik feleség: Jane Seymour
Egy nappal később Henrik feltűnő sietséggel vette feleségül Jane Seymourt, aki azután – szerencséjére – 1537. október 12-én fiút szült, Edward trónörököst, és talán még nagyobb szerencséjére a gyermekágyban meghalt. A parlament ekkor Boleyn Anna gyermekét, Erzsébetet törvénytelen származásúnak mondta ki és Edwardot nyilvánította egyedüli törvényes trónörökösnek, még legidősebb leánya, Mária ellenében is. Akik a határozat ellen tiltakozni mertek, azokat a király kivégeztette.
Negyedik feleség: Cleve-i Anna
Már egy hónappal Jane Seymour halála után a titkos tanács kérte a királyt, hogy válasszon új feleséget; Henrik pedig nemsokára ezeknek kérelmeknek (és hajlamának) eleget is tett. Amúgy is szerelmes volt Cleve-i Anna ifj. Hans Holbein által készített képébe, és politikai okokból Cromwell is sürgette a német protestáns hercegnővel való eljegyzését. Úgy látszott, hogy az angol hitújítás megint a német protestantizmus kerékvágásába terelődik. Csakhogy a szeszélyes Henrik új nejét nem találta elég vonzónak, már házasságkötésük előtt azon gondolkozott, hogyan szabadulhatna meg tőle. Cromwell-t, akit ezért az egészért felelősnek tartott, ellenfeleinek és vetélytársainak örömére kivégeztette. Annát a richmondi palotába küldte. A királyné a legrosszabbra számított, hiszen tudta, hogy nem nyerte el férje kegyeit a hat hónapig tartó házasság alatt. Valóságos megkönnyebbülés volt számára mikor VIII. Henrik tanácsadói megjelentek lakhelyén, és megtudakolták tőle, hogy hajlandó e elválni. Anna azonnal beleegyezett, hiszen ezzel megmenekült az életveszélyből. Henrik örült, hogy ilyen könnyen megszabadult nejétől. Válásukat három nap múlva ki is mondták. Anna Angliában maradt. A királytól évi 4000 font járandóságot kapott, valamint két uradalmat és egy várat is neki ajándékozott. Ezeknek köszönhetően élete végéig úrnőként élt. Elmondható, hogy a feleségek közül ő járt a legjobban.
A másik kivégzett – ötödik - feleség: Chaterine Howard
Henrik most a katolikus párt emberei, a Norfolkok és Howardok felé fordult és immár ebből a körből szemelte ki ötödik nejét, Howard Katalint (1540. augusztus 8.) Családi boldogsága azonban ebben az esetben sem volt tartós. Cranmer leveléből csakhamar tudomást szerzett Katalin szeretőjéről, Thomas Culpeperről, s a hűtlen asszonyt lefejeztette. (1542. február 13.). Ekkorra már a királyságban lévő összes apátság és kolostor közvetlenül a király fennhatósága alá került. A Lordok Házának tagjai vették át az apátok és perjelek szerepét, egyedül az érsekek és püspökök maradtak meg a korábbi egyházi szervezetből.
A hatodik feleség: Chaterine Parr
1543-ban Henrik feleségül vette a gazdag özvegy Catherine Parr-t. Catherine a vallási reformer irányzathoz tartozott, míg a király konzervatívabb volt, ezért akadtak köztük nézeteltérések. Ő segítette kibékíteni a királyt két lányával is, sőt, mindketten visszakerültek az örökösödési sorba, de kizárólag Edward herceg után.
Henrik hat házassága közül valójában egyik sem volt, amely válással végződött volna. Aragóniai Katalinnal kötött házasságát semmissé nyilvánították, Boleyn Annát lefejeztette, Jane Seymour gyermekágyi lázban halt meg, Cleve-i Annával kötött házasságát szintén semmissé nyilvánították, Catherine Howard-ot lefejeztette, Catherine Parr pedig túlélte őt.
Henrik uralkodásának vége felé egészségi állapota romlott. Látványosan meghízott (állítólag 137 centis derékbősége volt), és mozogni is már csak segítséggel tudott. A leírások alapján köszvényes lehetett. Még 1536-ban egy lovagi torna során súlyos lábsérülést szenvedett, amely miatt később még kevesebbet mozgott, ez elősegíthette állapotának romlását. 1547. január 28-án, 55 éves korában hunyt el a whitehall-i palotában, ahol apja kilencvenedik születésnapjára kívánt volna emlékezni.
Forrás: http://tortenelemklub.com/koezepkor/kesei-koezepkor/109-viii-henrik-a-feleseggyilkos

~Harmatcsepp~


Sziasztok! Kíváncsian várom a véleményeteket a bejegyzésekkel kapcsolatban lent a hozzászólásoknál, vagy pedig az alábbi email címen: milyenkonyvetolvassak@gmail.com

Ez is érdekelhet...

0 megjegyzés

Flickr Images