Swift

Kathy Ries – Végzetes utazás



Atlantából Washingtonba tart a 228-as számú járat 82 utasával és 6 fős személyzettel a fedélzeten, amikor lezuhan. Túlélő nincs. Dr. Temperance törvényszéki antropológus DMORT munkatársa a helyszínre érkezik. Dr. Tempe a szakmájában elismert antropológus a szakmájához lát. A helyszínen szembesül a pusztítással: emberi maradványok mindenfelé, melyek égett hús szaga kísér. A helyszín biztosításában a helyiek segítenek, Lucy Crowe sherif vezetésével.

A helyszín átvizsgálása és dokumentálása során préri farkasokkal találja szembe magát. Az egyik fenevad szájából egy emberi lábfej lóg ki. Sikerül elijeszteni az állatokat, s így megszerzi a maradványt, ami bekerül az azonosításra váró testrészek közé. Dr. Brennan végzi ennek a testrésznek a vizsgálatát, de valami nem stimmel. Bomlása előrehaladott, feltehetően nem az utasokhoz tartozik. Akkor ki, és hogyan került a katasztrófa helyszínére?

Törvényszéki antropológusként felkelti az érdeklődését, és magyarázatot keres. Kérdéseinek nem mindenki örül. Környék lakosai hallgatnak, félnek az „ördögtől”. A szálak egyre magasabbra nyúlnak, és a politika is a képbe kerül. Dr. Brennant meghurcolják, félre állítják. Saját főnöke, aki ismeri, Ő sem áll mellé. Eljárást indítanak ellene.  Önálló nyomozásba kezd, hiszen be kell bizonyítania az ártatlanságát.

Dr. Brennan állhatatossága, kitartása, igazságkeresése megfogott. Meghurcolják, meg akarják ölni, de Ő kitart.

Az írónő bevezet minket az antropológia világába. Egy szerencsétlenség feltárásához milyen emberek munkájára van szükség, hogy a hozzátartozók megtudják a – Miértekre? és a Hogyanokra? – a választ. Joguk van az igazsághoz az élőknek, és az elhunytaknak egyaránt.

Precizitás, pontosság, a tények többoldalú megközelítése-és mindez a tudományos alaposság kíséretében.

Dr. Temperance Brennan nem találja az összefüggéseket - repülőgép szerencsétlenség – ismeretlen lábfej – egy erdei ház – Pokoltűz társaság – kannibalizmus gyanúja is felüti a fejét. Ráadásul egy régi, kézzel írt bőrkötéses naplót is küldenek a részére…

Kedves Olvasó! Kövesd végig a törvényszéki antropológus nyomozását, és választ lelsz a kérdéseidre.

A könyvet a Fumax Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni, amit ezúton is köszönök Nekik! 

Felkeltette az érdeklődésed? Ide kattintva 28%-os kedvezménnyel vásárolhatod meg! 

10/8




Egy kis érdekesség: Egy igen szórakoztató cikket találtam a repüléshez kapcsolódó legendákról. Olvassátok el, Ti is jót fogtok szórakozni rajta! J


A halálos légi balesetet okozó mobiltelefonoktól a menet közben kinyíló ajtóig a repüléssel kapcsolatban is számtalan vérfagyasztó – és teljesen alaptalan – legenda terjed az interneten. Összeszedtük a tíz legérdekesebbet.

Ürülékeső az égből
Sokan meg vannak győződve arról, hogy az utasszállító gépek repülés közben ürítik ki a szennyvíztartályukat, ürüléket és vizeletet permetezve a légi folyosók alatt fekvő települések lakóira. Olyan sokan, hogy az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala (FAA) a felháborodott tiltakozásokra válaszul kénytelen volt hivatalos közleményben cáfolni ezt a legendát. „It Came from the Sky: Human Waste, Blue Ice, and Aviation” (Az égből pottyant: Emberi ürülék, kék jég és repülés) című tájékoztatójukban mindenkit megnyugtattak: a fedélzeti szennyvíztároló tartalma mindaddig a gépen marad, amíg az biztonságban le nem szállt; repülés közben, ha akarná, sem tudná kiüríteni a személyzet a tartályt.
Az FAA a „kék jég” mítoszát is igyekezett eloszlatni. Sokan úgy gondolják, hogy a repülőgépek WC-inek tartalma a fertőtlenítőszerrel elkeveredve „kék jégeső” formájában potyog a jobb sorsra érdemes polgárok nyakába. A hivatal határozottan cáfolta ezt, mint írták, gyakran előfordul, hogy „a madárvonulások egybeesnek a gyümölcsfák érésével”. Márpedig a kerteket dézsmáló szárnyasok emésztőrendszerének sajátosságai miatt a madárürüléknek éppen olyan a színe, mint az elfogyasztott tápláléknak – a kék húsú gyümölcsök esetében például kék –; ez lehet az oka a rejtélyes jelenségnek.
Légi katasztrófát okoz a bekapcsolt mobil
Egy másik közkeletű mítosz szerint, ha felszállás előtt nem kapcsoljuk ki a mobilunkat, légi katasztrófát okozhatunk. mert a rádiójelek megzavarják a repülőgép irányítóberendezéseit. Szó, ami szó, a légügyi hatóságok sokáig tiltották az elektronikai eszközök használatát le- és felszálláskor, de ma már más a helyzet: az FAA után nemrég az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség, az EASA is eltörölte ezt a korlátozást. Olyannyira, hogy egyes légitársaságok már vezeték nélküli internetszolgáltatást is kínálnak az utasaiknak.
Kórokozóktól hemzseg a kabin levegője
Magától értetődő okokból egy repülőgép utasterét menet közben  nehéz lenne kiszellőztetni, ezért utazás közben kénytelenek vagyunk ún. reciklált (visszaforgatott) levegőt szívni. Ami nyilván hemzseg a vírusoktól és bacilusoktól – gondolják sokan. Nos, tévednek, a kabint természetesen minden felszállás előtt friss levegővel töltik fel, a beépített szűrőberendezések pedig a kórokozók 99 százalékát kiszűrik. Ha mégis megbetegszünk utazás közben, valószínűbb, hogy olyasmihez nyúltunk, amihez nem kellett volna – például olyan tálcához vagy takaróhoz, amire előzőleg rátüsszentett valaki – a közismert bacilusparadicsomnak számító vécéülőkékről már nem is beszélve.
A repülős koszt borzalmas
Szinte mindenki, aki evett már repülőgépen, állítja, hogy a járatokon pocsék, íztelen ételeket szolgálnak fel. Vajon mi ennek az oka? Lehetséges, hogy a légitársaságok csak és kizátólag rossz minőségű alapanyagokból dolgozó, kutyaütő szakácsokat alkalmaznak? A Manchesteri Egyetem kutatói szerint nem: valójában azért nem ízlik nekünk az étel, mert a sugárhajtású motorok dübörgése megzavarja agyunk normális működését. Kísérleteik során bebizonyították, hogy a folyamatos háttérzaj sajátos folyamatokat indukál, amelyek teljesen összezavarják az agykéregben található ízlelőközpontunkat.
A menet közben kinyíló ajtó
Kevésbé megbízható értesüléseikről ismert sajtóorgánumokban időről időre felbukkannak olyan hírek, amelyek szerint egy-egy zavart utas repülés közben próbálta meg kinyitni a repülőgép ajtaját. Szerencsére, ilyen legfeljebb a hollywoodi katasztrófafilmekben fordulhat elő:a valóságban ugyanis a külső és belső nyomás közötti különbség miatt egy ember – legyen bármilyen erős is – egész egyszerűen képtelen lenne feltépni a kabin ajtaját.
A túlélőpóz sem segíthet
Aki utazott már repülőgépen, tudja, hogy az utaskísérők felszállás előtt mindig részletesen elmagyarázzák a legfontosabb biztonsági tudnivalókat. Köztük azt is, hogy ha zuhanni kezd a gép, húzzuk össze magunkat és hajtsuk a fejünket az előttünk lévő szék támlájára, mert így nagyobb az esélyünk arra, hogy túléljük a balesetet.
Az interneten számtalan vélemény kering, amelyek szerint az úgynevezett „túlélőpózt” egyáltalán nem azért találták ki, hogy esélyt adjanak az utasoknak a túlélésre. Egyesek szerint a valódi ok az, hogy így viszonylagos épségben megmaradhat az utasok fogsora, ami könnyebbé teszi a holttestek azonosítását. Mások szerint viszont szimpla számítás van a háttérben: ha a repülőtársaságnak a gyászoló családdal kell kiegyeznie, olcsóbban megússza, mintha a kártérítés tetejébe még a súlyos sérüléseket szenvedett utazók kezelésének költségeit is ki kellene fizetnie.
Szerencsére, ezek egyszerű konspirációs teóriák csupán. A repülésbiztonsággal foglalkozó kutatók bebizonyították, hogy a túlélőpóz igenis életet menthet: jelentősen csökkentheti a halálos fej- és gerincsérülések veszélyét.
A pilóták csak dísznek vannak
A közkeletű vélekedés szerint a mai repülőgépeket már teljes egészében robotpilóták irányítják, a technológia annyira fejlett, hogy a pilótáknak a kisujjukat sem kell mozdítaniuk a repülés során. Ez természetesen városi legenda csupán, az automata rendszereket valójában szinte sosem használják fel- és leszállás közben, és a kapitány vagy az első tiszt a repülési magasságon való utazás közben is folyamatosan rajta tartja a szemét a műszereken, hogy bármikor átvehesse az irányítást, ha kell.
A vécéülőke rabságában
Néhány évvel ezelőtt egy olyan városi legenda kezdett terjedni az interneten, amely még a BBC szemfüles szerkesztőit is megtévesztette. A hírügynökség színes kis riportban számolt be egy nőről, aki a – később hamisnak bizonyult – történet szerint egy repülőgép mosdójában ragadt, mert még azelőtt öblített, mielőtt felállt volna, és a keletkező vákuum szó szerint az ülőkére szegezte. A tudósítás szerint a szerencsétlen utast végül a reptér műszaki személyzetének kellett leműtenie a fajanszról.
Szép sztori, igaz, a hírügynökségnek később vissza kellett vonnia, mert mint kiderült, nem több, mint egy mókás kis hoax. Az ülőke csak akkor tudta volna foglyul ejteni az utast, ha az ülepe légmentesen lezárta volna a nyílást, ráadásul még így is könnyedén kiszabadulhatott volna szorult helyzetéből – abban a pillanatban, amint vége az öblítésnek.
Repülés közben könnyebb berúgni
Egy széles körben ismert városi legenda szerint, ha repülőgépen iszunk, sokkal hamarabb a fejünkbe száll az alkohol, mintha egy bárban poharazgatnánk. Sajnos, mára ezt a mítoszt is megcáfolták, a tudományos bizonyítékok szerint a magasság semmilyen hatással sincs a véralkoholszintünkre nézve. Az viszont tény, hogy ha repülőn italozunk, csúnyán megszenvedhetjük a másnapot, az alkoholhoz hasonlóan ugyanis a légi utazás is kiszárítja a szervezetet.
Az oxigéntől betépünk
Azok, akik a filmekből szerzik be repüléssel kapcsolatos ismereteiket, könnyen bedőlhetnek annak a városi legendának, amely szerint a gépeket azért szerelik fel oxigénmaszkokkal, hogy vészhelyzetben kellemesen elkábuljunk, és megbékéljünk elkerülhetetlen sorsunkkal. Elvégre Tyler Durden is megmondta a Harcosok klubjában: „Az oxigén mámort okoz. Vészhelyzetben pánikba esel, és mélyeket lélegzel. Ettől mámoros leszel, engedelmes. Elfogadod a sorsod.”
Szerencsére, kedvenc anarchista szappangyárosunk is tévedhet: az oxigénmaszkokat valójában azért szerelik fel a gépekre, hogy akkor is levegőhöz juthassunk, ha valamilyen okból váratlanul csökkenni kezd a kabinnyomás. Az oxigénnek valójában semmilyen kábító hatása sincs.
Forrás: http://24.hu/tudomany/2015/03/26/legikatasztrofak-a-vecebe-szorult-notol-a-gyilkos-mobilokig/


 ~Tyúkanyó~

Sziasztok! Kíváncsian várom a véleményeteket a bejegyzésekkel kapcsolatban lent a hozzászólásoknál, vagy pedig az alábbi email címen: milyenkonyvetolvassak@gmail.com

Ez is érdekelhet...

0 megjegyzés

Flickr Images