Allie Finkle szabályai kezdő tiniknek sorozat

• Allie Finkle szabályai kezdő tiniknek 1. - A költözés napja 
• Allie Finkle szabályai kezdő tiniknek 2. - Az új lány 
• Allie Finkle szabályai kezdő tiniknek 3. - Legjobb barátnők és rázós helyzetek 
• Allie Finkle szabályai kezdő tiniknek 4. - Lámpaláz 
• Allie Finkle szabályai kezdő tiniknek 5. - Csilivili csajok és a nagy átverés 
• Allie Finkle szabályai kezdő tiniknek 6. - Kísért a múlt 

A neveletlen hercegnő naplója sorozat

• A neveletlen hercegnő naplója 1. 
• A neveletlen hercegnő naplója 2. - Reflektorfényben 
• A neveletlen hercegnő naplója 3. - A szerelmes hercegnő 
• A neveletlen hercegnő naplója 4. - Mia Genoviában
• A neveletlen hercegnő naplója 4 és 1/2 
• A neveletlen hercegnő naplója 5. - Talpig rózsaszínben 
• A neveletlen hercegnő naplója 6. - Hajrá hercegnő! 
• A neveletlen hercegnő naplója 6 és 1/2 - Mia Karácsonya 
• A neveletlen hercegnő naplója 7. - Bulihercegnő 
• A neveletlen hercegnő naplója 7 és 1/2 - Boldog szülinapot, Mia! 
• A neveletlen hercegnő naplója 7 és 3/4 - Valentin-napi meglepetések 
• A neveletlen hercegnő naplója 8. - Hercegnő a szakadék szélén 
• A neveletlen hercegnő naplója 9. - Pizsamás hercegnő 
• A neveletlen hercegnő naplója 10. - Mindörökké hercegnő 
• Valódi és képzelt hercegnők 
• Ünneplő Hercegnő 
• Mia Thermopolis határidőnaplója 2006 

A mediátor sorozat

• Mediátor 1. - Suzie és a szerelmes Kísértet 
• Mediátor 2. - Mondd meg a vörösnek
• Mediátor 3. - Karambol 
• Mediátor 4. - A legsötétebb óra 
• Mediátor 5. - Veszélyes háromszög 
• Mediátor 6. - Virradat 

Hívószám: 1-800 sorozat

• Hívószám: 1-800 1. - Tudom, hol vagy! Ketten a Harleyn 
• Hívószám: 1-800 2. - Fedőneve: Kasszandra 
• Hívószám: 1-800 3. - Veszélyes terepen 
• Hívószám: 1-800 4. - Hajsza 
• Hívószám: 1-800 5. - Isten veled, Villámlány! 

Egy igazi amerikai lány sorozat

• Egy igazi amerikai lány 1. 
• Egy igazi amerikai lány 2. - A meztelen igazság 

Airhead sorozat

• Airhead 1. - Ki vagyok? 
• Airhead 2. - Nikki bőrében 
• Airhead 3. - Menekülés 

Abandon sorozat

• Elhagyatva 
• Alvilág 
• Awaken

Önálló könyvek

• Nicola és a vikomt 
• Victoria and the Rogue
• Tinibálvány
• Hogyan legyünk népszerűek? 
• Az a balfék Tommy Sullivan 
• Jinx 

Társszerzőkkel kiadott könyvei

• Pokoli báléjszakák (Prom Nights from Hell) (Társszerzők: Stephenie Meyer, Michele Jaffe, Kim Harrison és Lauren Myracle)

Heather Wells sorozat

• Heather Wells rejtélyes esetei 1. - Átlagméret nem akadály 
• Heather Wells rejtélyes esetei 2. - Egy kis túlsúly nem a világ vége 
• Heather Wells rejtélyes esetei 3. - Töltött galamb 
• The Heather Wells Mystery Series 4.: Size 12 and Ready to Rock
• The Heather Wells Mystery Series 5.: The Bride Wore Size 12

Locsifecsi királynő sorozat

• Locsifecsi királynő 
• Locsifecsi királynő New Yorkban 
• Locsifecsi királynő férjhez megy 

Olthatatlan vágy sorozat

• Olthatatlan vágy 
• Mélyharapás 

Boy sorozat

• Fiú a házból 
• Ki nevet a végén? 
• Esküvő olasz módra 

Önálló könyvek

• She Went All The Way
• Váltságdíj a szívemért (Mia Thermopolis) (Ransom My Heart by Mia Thermopolis)

Szeptember 23., kedd

Néha az az érzésem, az életem merő hazugság.

A mamám szerint viszont elfojtom az érzelmeimet ezzel az üggyel kapcsolatban. Én meg mondtam neki:

– Jaj, dehogy, mama! Szerintem a dolog tök oké. Ha neked jó, nekem is jó.

Mire ő:

– Szerintem nem vagy őszinte hozzám.

És a kezembe nyomta ezt a naplót. Azt mondta, ha már nem tudok az érzéseimről vele beszélni, legalább írjam le őket!

Tényleg azt akarja, hogy leírjam az érzéseimet? Oké, akkor leírom az érzéseimet:

EZ NEM LEHET IGAZ! HOGY TEHET VELEM ILYET? Pedig már így is mindenki totál röhejesnek tart. Szerintem az egész suliban én vagyok a legröhejesebb. Nézzünk szembe a tényekkel: százhetvennyolc centi vagyok, lapos mellű és elsős. Hát van ennél röhejesebb?

Ha a suliban rájönnek erre, nekem annyi. Egyszerűen annyi.

Istenkém, ha létezel, engedd, hogy senki ne jöjjön rá! Manhattanben négymillió ember lakik. Akkor ennek a fele pasi, igaz? Szóval kétmillió pasi közül a mamámnak pont Mr. Gianinivel kell járnia! Miért nem képes olyasvalakivel járni, akit én nem ismerek? Miért nem jár valakivel, akivel a D'Agostinóban vagy akárhol máshol találkozott? Miért?

Nem, neki az én matektanárommal kell járnia. Köszi, mama. Köszike, puszika.

Szeptember 24., szerda, ötödik óra

Lilly szerint Mr. Gianini jó fej.

Naná. Jó fej, ha az ember Lilly Moscovitz. Jó fej, ha az ember olyan jó matekból, mint Lilly Moscovitz. Akkor már nem olyan jó fej, ha az ember bukásra áll matekból, mint én.

Akkor sem olyan jó fej, amikor MINDEN ÁLDOTT NAP ½3-tól ½4-ig ott kell maradnom vele matekkorrepetáláson, hogy a zárójel felbontásának módszerét és a műveletek sorrendjét gyakoroljuk, ahelyett, hogy a többiekkel lógnék. Akkor sem olyan jó fej, amikor behívja a mamámat fogadóórára, hogy megbeszéljék, hogy bukásra állok matekból, aztán megbeszéljék, MIKOR RANDIZNAK!

Azért sem olyan jó fej, mert nyilván lesmárolja a mamámat. Ezt persze nem láttam. Az első randi még nem történt meg. És nem is hiszem, hogy a mamám megengedné, hogy egy pasi rögtön az első randin lesmárolja.

Legalábbis remélem.

Láttam, ahogy Josh Richter lesmárolta Lana Weinbergert a múlt héten. Az orrom előtt, mert Josh szekrényének dőltek, ami pont az enyém mellett van. Tök kiakadtam tőle.

Azt persze nem bánnám, ha Josh Richter engem smárolna le ugyanígy. Egyik nap Lillyvel bementünk a drogériába, hogy éjszakai hidratálót vegyünk Lilly anyjának, én meg észrevettem, hogy Josh ott áll az egyik pultnál. Ó is meglátott, még mosolygott is és odaszólt:

– Helló!

Drakkar Noirt vett, férfikölnit. Kértem egy ingyen illatmintát az eladó csajtól. Mostantól akkor szagolgathatom Josh illatát a saját szobámban, amikor csak akarom.

Lilly szerint Josh mosolya csak reflexmosoly volt, biztos a melegtől vagy mitől. Azt mondja, nyilván ismerősnek tűntem neki, de nem tudta hova tenni az arcomat az Albert Einstein Gimnázium téglafalának háttere nélkül. Mi másért mosolyogna rám, a kis hülye elsős Mia Thermopolisra a suli legmenőbb végzőse?

De én tudom, hogy nem a melegtől volt. Az igazság az, hogy amikor nincs együtt Lanával meg a sötét haverjaival, akkor Josh egészen más ember. Olyan, aki nem törődik azzal, hogy egy lány lapos és ráadásul negyvenes a lába. Olyan, aki felülemelkedik az ilyesmin, és az ember szívébe lát. Tudom, mert amikor a szemébe néztem, ott az üzletben, láttam a tekintetében azt, ami a lelke legmélyén rejtőzik.

Lilly szerint túl élénk a fantáziám, és kórosan igyekszem dramatizálni az életemet. Szerinte az is csak ezt bizonyítja, hogy annyira kiakasztott a mamám és Mr. G. randija.

– Ha annyira ki vagy akadva, akkor mondd el anyádnak – mondta. – Mondd meg neki, hogy nem akarod, hogy találkozzanak. Nem értelek, Mia. Itt görcsölsz összevissza, és magad elől is letagadod az érzéseidet. Miért nem nézel szembe velük, most az egyszer? Az érzéseid fontosak, tudod?

Jó, jó. Mintha csak így lerohanhatnám a mamámat. Annyira fel van dobva ettől a randitól, hogy az már gusztustalan. Nem vicc, még főzni is kezdett. Hónapok óta először tegnap este csinált spagettit! Már éppen bontogatni kezdtem a Suzie-tól rendelt kínai kaja zacskóját, amikor leállított:

– Hagyd azt a kihűlt szezámmagos üvegtésztát, szívem. Csináltam spagettit!

Spagettit! Spagettit csinált!

Az semmi, de még a vegetarianizmushoz való jogomat is figyelembe vette, és nem tett a szószba darált húst.

Semmit nem értek az egészből.

TENNIVALÓK

I. Macskaalmot venni

2. Matek feladatlapot befejezni

3. Lillynek NEM mindent elmondani!

4. Papírboltból: rajzszenet, festékszórót, vásznat venni

(mamának)

5. Társ. ism. fogalmazás Izlandról (5 oldal, kettes sorköz)

6. Kevesebbet álmodozni Josh Richterről

7. Szennyest levinni

8. Októberi lakbért fizetni

(mama beváltotta a papa csekkjét?!)

9. Rámenősnek lenni

10. Mellbőséget mérni

Szeptember 15., csütörtök

Ma matekórán képtelen voltam másra gondolni, mint arra, hogy Mr. Gianini lesmárolja a mamámat a holnap esti randin. Csak ültem és bámultam rá. Igazán könnyűt kérdezett tőlem – esküszöm, tőlem kérdezi a legkönnyebbeket, nyilván azért, hogy ne utáljam – de abszolút nem hallottam. Amikor észbe kaptam, csak annyit bírtam kinyögni:

– Mi van?

Mire Lana Weinberger szokása szerint gúnyosan cöcögött. Felém hajolt, szőke haja mind a padomat söpörte, a parfümjének illata mellbe vágott. Gonoszul ezt sziszegte a fülembe:

– GÁZ!

Persze jól elnyújtotta, hogy csak úgy sistergett: GÁÁÁÁSSZ!

Miért van, hogy az olyan rendes csajok, mint Diana hercegnő meghalnak autóbalesetben, az olyan hernyók meg, mint Lana Weinberger, nem? Azt sem értem, Josh Richter mit eszik rajta. Oké, jó csaj, az igaz. De akkor is egy hernyó. Ezt nem veszi észre Josh?

Persze lehet, hogy Joshsal kedves. Én is kedves lennék. Ő a leghelyesebb fiú az egész Albert Einstein Gimnáziumban. A legtöbb fiú tök röhejes az iskolai egyenruhában, ami szürke nadrág, fehér ing, fekete, hosszú ujjú pulcsi vagy mellény. Joshnak még ez is jól áll. Úgy néz ki benne, mint egy modell. Komolyan.

Mindegy. Ma észrevettem, hogy Mr. Gianini orrlyuka szőrös. De nagyon. Istenem, miért kell olyan pasival járni, akinek szőrös az orrlyuka? Meg is kérdeztem Lillytől az ebédnél.

– Még sose nézegettem az orrlyukát. Kéred még azt a gombócot?

Lilly azt is mondta, ne görcsöljek már ezen. Szerinte attól szorongok, hogy még csak egy hónapja kezdődött a suli, de máris F-em van valamiből, és a szorongásomat átviszem Mr. Gianinire és az anyámra. Azt mondja, ezt indulatáttételnek nevezik.

Szívás, ha az ember legjobb barátnőjének a szülei pszichoanalitikusok.

Iskola után ugyanis Moscovitz doktor és doktornő ezerrel próbáltak analizálni engem. Lilly meg én csak ücsörögtünk, scrabble-t játszottunk, de ötpercenként előjöttek valamivel:

– Lányok, kértek egy kis rostos meggylét? Lányok, a Discoveryn egy érdekes dokumentumfilm megy a mélytengeri élővilágról. Tényleg, Mia, hogyan érint téged, hogy a mamád a matektanárral randevúzik?

– Nincs vele semmi bajom – feleltem.

De miért nem mondom meg a véleményem?

És ha Lilly szülei összefutnak a mamámmal, mondjuk a Jefferson piacon vagy akárhol? Ha megmondanám nekik a véleményemet, ők tutira továbbadnák neki. Én nem akarom, hogy a mama megtudja, milyen tökhülyén érzem magam, amikor őt meg annyira feldobja ez az egész.

A legszörnyűbb az, hogy Lilly bátyja, Michael is meghallotta, és betegre röhögte magát, pedig nem tudom, mi ebben a vicces.

– Mi?! A te mamád Frank Gianinivel randizik? Hát... ez... tök jó... – és egyre csak nyerített.

Az. Tök jó. Most már Michael is tudja.

Elkezdtem neki kunyerálni, hogy ne mondja el senkinek. A tehetséggondozási programra ő is velünk jár az Albert Einsteinbe, ami persze röhejes, mert Mrs. Hill, a program vezetője abszolút tojik rá, mit csinálunk, amíg csöndben vagyunk. Utálja, ha ki kell jönnie a tanáriból, ami a programteremmel egyenesen szemben van, és kiabálni kell velünk.

Michaelnak a tehetséggondozási program idejét a FEJTÖRŐ című online webmagazinja fejlesztésére kellene fordítania. Nekem pedig arra, hogy fölzárkózzak matekból.

Egyébként tökmindegy, mert Mrs. Hill sosem ellenőrzi, mit csinálunk a tehetséggondozásin, ami mázli, mert főleg azt próbáljuk kitalálni, hogyan lehet a szertárba zárni az új orosz gyereket, aki állítólag zenei zseni, hogy ne kelljen több Sztravinszkijt hallgatni a rémes hegedűjén.

Abból persze, hogy Michael meg én egymás szövetségesei vagyunk Borisz Pelkovszkij ellen, még nem következik, hogy befogja a száját a mamám és Mr. G. ügyében.

– Na és mit adsz, ha hallgatok? Mi, Thermopolis? Mit adsz, ha hallgatok? – szajkózta egyfolytában.

Mi a túrót adhatok én Michael Moscovitznak? Nem ajánlhatom fel neki, hogy megcsinálom helyette a leckéjét, mert Michael már végzős (mint Josh Richter). Michael soha életében nem kapott A-nál rosszabb jegyet (mint Josh Richter). És jövőre valószínűleg a Yale-re vagy a Harvardra megy (mint Josh Richter).

Mit adhatok én neki?

Na nem mintha Michael tökéletes lenne. Josh Richtertől eltérően Michael nincs benne az evezős csapatban. Még a vitacsapatban sem. Michael nem hisz a szervezett sportban, a szervezett vallásban, semmiféle szervezett dologban a világon. Ideje legnagyobb részét a szobájában tölti.

Egyszer megkérdeztem Lillyt, vajon mit csinál ott, ő meg azt válaszolta, hogy a szüleivel együtt a "ne kérdezz, ne szólj" taktikát alkalmazzák Michaellal szemben.

Szerintem bombát készít. Aztán egy szép napon felrobbantja az Albert Einstein Gimnáziumot mint végzős éltanuló. Michael néha előjön a szobájából, és epés megjegyzéseket tesz. Ilyenkor nem mindig van rajta ing. Bár állítólag nem hisz a szervezett sportban, észrevettem, hogy milyen izmos a mellkasa. Szuper bordás hasizmai vannak.

Ezt persze nem mondtam Lillynek.

Mindegy, azt hiszem Michael elunta, hogy fölösleges dolgokat ajánlgassak neki, mint hogy sétáltatom Pavlov nevezetű sheltie-jét, vagy visszaváltom a mamája üres narancslés üvegeit, ami az ő dolga lenne különben. A végén megvetően így szólt:

– Na, jól van, Thermopolis, felejtsük el – és visszament a szobájába.

Kérdeztem Lillyt, hogy ilyenkor mi baja, ő meg azt felelte, hogy ez Michael részéről szexuális zaklatás volt, csak nekem nem tűnt fel.

De ciki! És mi van, ha mondjuk Josh Richter kezd el egyszer szexuálisan zaklatni (bárcsak így lenne!), és nekem az se tűnik fel? Istenem, hogy én milyen hülye tudok lenni néha!

Különben Lilly azt mondta, ne parázzak amiatt, hogy Michaelnak eljár a szája a barátai előtt a mamámról meg Mr. G-ről, mert Michaelnak nincsenek barátai. Aztán még azt is akarta tudni, mit érdekel engem annyira, hogy Mr. Gianini orrlyuka szőrös, hiszen nem nekem kell nézegetni, hanem a mamámnak.

Én meg azt feleltem:

– Ne is haragudj, de 9:55-től 10:55-ig és 2:30-tól 3:30-ig igenis minden áldott nap nézegetnem kell, kivéve a szombatokat, vasárnapokat, a nemzeti ünnepeket és a nyári szünetet. Persze, csak ha nem bukom meg, és nem kell nyáron is a pótvizsgára készülnöm.

Ha meg összeházasodnának, akkor aztán tényleg heti hét napon át nézhetem a szőrös orrlyukait, beleértve az iskolai szüneteket is.

A halmaz meghatározása: olyan élő és élettelen dolgok csoportja, amelyek közös tulajdonságaik alapján egy csoportba sorolhatók. A csoport elemei, részei is a halmazhoz tartoznak.

A = {Micimackó, Malacka, Füles, Kanga};

a szabály határoz meg minden elemet

A = {x/x a Micimackó című könyv szereplői}

Szeptember 26., péntek

A LEGDÖGÖSEBB PASIK

LILLY MOSCOVITZ RANGLISTÁJA

(Készült társ. ism. órán, Mia Thermopolis jegyzeteivel kiegészítve)

1. Josh Richter (Egyetértek. 180 centi dögös tökéletesség. Szőke haj, ami időnként égszínkék szemébe hullik. Cuki álmos mosoly! Súlyos hátrány: Lana Weinbergerrel jár.)

2. Borisz Pelkovszkij (Abszolút helytelenítem. Attól, mert 12 éves korában a Carnegie Hallban cincogott a rohadt hegedűjével, még nem dögös. Különben is, az iskolai egyenpulcsit a nadrágjába betűrve hordja, ahelyett, hogy kívül hordaná, mint más normális ember.

3. Pierce Brosnan, a legjobb James Bond (nem fogadom el, nekem Timothy Dalton jobban tetszett.)

4. Daniel Day Lewis az Utolsó mohikánban (Egyetértek. Át kellett volna írni a forgatókönyvet, hogy életben maradjon!)

5. William herceg (pfuj!)

6. Leonardo a Titanicban (Na ne már! Ez olyan 1998-as!)

7. Mr. Wheeton, az evezősök edzője (dögös, de foglalt. Látták, hogy kinyitja Mademoiselle Klein előtt a tanári ajtaját.

8. A farmeros pasi azon a Times Square-i óriásplakáton (Tökéletesen egyetértek. Ki az a pasi? Miért nem írnak neki főszerepet egy tévésorozatban?

9. Dr. Quinn doktornő barátja (tényleg, mi a fene történt vele? Irtó dögös volt!).

10. Joshua Bell, a hegedűs (tökéletesen egyetértek. Iszonyú király lenne egy zenésszel járni – persze nem Pelkovszkijjal...).

Pénteken, később

Épp a mellbőségemet mértem és tök nem gondoltam arra, hogy a mamám épp most randizik a matektanárommal, amikor fölhívott a papa. Fogalmam sincs miért, de azt hazudtam neki, hogy a mama a műteremben van. Ami tiszta röhej, mert a papa nyilván tudja, hogy a mama időnként pasizik. De valamiért nem akartam Mr. Gianiniről beszélni neki.

Ma délután a kötelező matekkorrepetálás alatt a műveletek sorrendjét és a zárójel felbontását gyakoroltuk Mr. Gianinivel (mindig a zárójelen belüli művelet az első édes Istenem, mikor lesz nekem az életben szükségem erre, MIKOR?!), amikor egyszer csak megszólalt:

– Mia, remélem, téged... khm... nem zavar, hogy édesanyáddal, öö, együtt járunk...

Csak éppen kicsit félrehallottam, és azt hittem, azt mondja, EGYÜTT HÁLUNK, nem pedig együtt járunk. Abban a pillanatban éreztem, hogy az arcom lángba borul. Egyszerűen ÉGETT. És azt mondtam:

– Á, nem, Mr. Gianini, dehogy zavar.

Erre ő:

– Mert ha zavar téged, beszélgethetünk róla.

Nyilván sejtette, hogy hazudok, mert úgy elvörösödtem.

De csak azt mondtam:

– De tényleg nem zavar. Mármint, szóval egy KICSIT zavar, az igaz, de igazából semmi bajom vele. Úgyis csak pár randi, nem? Mit izgassam magam pár kis randi miatt?

Ekkor viszont Mr. Gianini ezt mondta:

– Hát, Mia, nem tudom, hogy csak pár kis randiról van-e szó. Nagyon kedvelem az édesanyádat.

Akkor én, nem is tudom hogy történt, de hirtelen hallottam, hogy ezt mondom:

– Azt jól teszi. Mert ha bármit csinál, amivel megbántja, akkor fenékbe rúgom.

Jézusom! El sem hiszem, hogy azt mondtam egy tanárnak, hogy~ fenékbe rúgom! A fejem még VÖRÖSEBB lett utána, pedig nem hittem, hogy ez még lehetséges. Miért van az, hogy kizárólag olyankor merem kimondani az igazat, amikor tuti, hogy bajba kerülök tőle'

Mr. Gianini viszont irtó rendes volt. Elég viccesen mosolygott, és azt mondta:

– Eszemben sincs megbántani az édesanyádat, de ha mégis, akkor felhatalmazlak, hogy fenékbe rúgj.

Szóval ez rendben is volt, úgy ahogy.

A papa hangja viszont nagyon furcsának tűnt a telefonban. Persze majdnem mindig olyan. Az, európai hívások mindig bénák, mert hallani, ahogy a tenger alatti kábelek körül sustorog a víz. Ettől mindig ideges leszek, olyan, mintha a halak lehallgatnák a beszélgetést, vagy mi... Plusz a papa nem is velem akart beszélni, hanem a mamával. Gondolom, meghalt valaki, és azt akarja, hogy mama kíméletesen közölje velem.

Talán Grandmère... Hú...

A mellem nyár óta egész egyszerűen semmit nem nőtt. A mamának nem volt igaza. Nem indult rohamos növekedésnek, amikor tizennégy éves lettem, mint az övé. Valószínűleg sosem indul rohamos növekedésnek. Rohamos növekedésnek kizárólag a MAGASSÁGOM indult, nem pedig a NŐIESSÉGEM. Én vagyok a legmagasabb lány az osztályban.

Ha bárki meg is hívna a Multikulti Bálba a jövő hónapban, akkor sem tudnék pánt nélküli ruhát fölvenni, mert nincs, ami megtartja a helyén. (Jaj nekem!)

Szeptember Z7., szombat

Mire a mama hazaért a randiról múlt éjszaka, már aludtam (fennmaradtam, amíg csak bírtam, mert kíváncsi voltam, mi történt, de a méricskélés nyilván kimerített), és így nem tudtam megkérdezni tőle, hogy ment a dolog, csak reggel, amikor kimentem a konyhába, hogy megetessem Kövér Lulut. A mama már fenn volt, ami fura, mert általában tovább alszik, mint én, holott én vagyok tinédzser, és nekem kellene folyton folyvást aludnom.

A mama viszont folyton folyvást depressziós volt, amióta a legutóbbi barátjáról kiderült, hogy republikánus. Mindegy, szóval ott volt a konyhában, és vidáman dudorászva palacsintát sütött. Majd elájultam, mikor megláttam, hogy ilyen kora reggel süt-főz, ráadásul vegetariánus kaját.

Naná, hogy szuperül érezte magát. A Monte-ban vacsoráztak (egész menő, Mr. G.!), aztán sétáltak a West Villageben, beültek egy bárba, és a hátsó teraszon ücsörögtek hajnali kettőig és dumáltak. Megpróbáltam kiszedni belőle, hogy volt-e némi smárolás is, olyan rendes nyelves, de a mamám csak mosolygott és zavarban volt.

Oké. Bunkó vagyok.

A héten újra találkoznak.

Hát, nem is bánom, ha ez jó neki.

Lilly ma leforgatja az Ideglelés című film kandi kamerás paródiáját saját tévéshowja, a "Lilly megmondja az őszintét" számára. Az Ideglelés olyan fazonokról szól, akik kimennek az erdőbe boszorkányt keresni, de ehelyett ők maguk tünedeznek el. Mást nem is találnak belőlük, csak filmfelvételeket és egy halom pálcikát. Lilly változatát Idegelésnek fogják hívni. Azt tervezi, hogy egy kézi kamerával lemegyünk a Washington Square Parkba, és fölvesszük az összes turistát, aki odajön hozzánk megkérdezni, hogyan juthat el Greenwich Village-be, és rosszul ejti ki a Greenwichet. A Greenwichben lévő "w"-t ugyanis nem kell kiejteni, de aki nem idevalósi, az ezt nem tudja.

Szóval, amikor jönnek a turisták kérdezősködni Greenwich Village felől, mi sikítozunk és rémülten elszaladunk. A végére Lilly elképzelése szerint nem marad más belőlünk, csak a metróbérletünk. Lilly azt mondja, a filmje bemutatása után mindenki más szemmel néz majd a metróbérletre.

Szerintem snassz, hogy nincs egy valódi boszorkányunk. Javasoltam, hogy vegyük rá Lana Weinbergert, vállalja el a szerepet, de Lilly azt mondja, ez ócska sztereotípia, plusz még egész napra ki kéne bírnunk Lanát, az meg képtelenség. Különben, el se jönne, mert úgy gondolja, mi vagyunk a legnépszerűtlenebb csajok az egész iskolában. Minek égetné magát azzal, hogy velünk mutatkozik?

Persze igaz, hogy annyira hiú, hogy kapva kapna azon, hogy szerepelhessen a tévében, még ha az csak a körzeti adás is.

Miután mára befejeztük a filmezést, mindnyájan a Vak Palit néztük, aki a Bleecker Streeten ment éppen át. Új áldozatot szemelt ki magának. Szegény ártatlan német turista csajnak gőze nem volt, hogy ez a kedves vak ember, akit éppen átvezet az úttesten, pofátlanul tapizni kezdi, és úgy tesz, mintha véletlen volna az egész.

Tök jellemző, hogy az egyetlen pasi, aki életemben tapizni próbált (nem mintha volna mit), az is VAK volt. Lilly azt mondja, följelenti a Vak Palit a kerületi kapitányságon. Szerintem tesznek rá magasról. Van nekik fontosabb 'dolguk is. Gyilkosokat kell elfogniuk.

TENNIVALÓK:

1. Macskaalmot venni

2. Megnézni, mama föladta-e a lakbércsekket

3. Abbahagyni a hazudozást

4. Angol dolgozat tartalmát beadni

5. Tiszta ruhát fölhozni.

6. Josh Richterről leszállni

Szeptember 23., vasárnap

A papa ma megint telefonált, és ezúttal a mama tényleg a műteremben volt, tehát nem érintett olyan rosszul, hogy tegnap este hazudtam neki és nem szóltam Mr. Gianiniről. Már megint irtó furcsa volt a hangja a telefonon, szóval a végén kinyögtem:

– Papa, Grandmère meghalt? – amitől aztán teljesen elállt a szava, és azt mondta:

– Nem, Mia, dehogy, miből gondolod? Mire én azt mondtam:

– Azért, mert olyan furcsa a hangod! Mire ő:

– Nem furcsa a hangom! – Ami nem volt igaz, mert IGENIS furcsa volt. Szóval inkább ráhagytam a dolgot, és Izlandról rizsáztam neki, mert most azt tanuljuk társ. ism.-ből. Izlandon a világon a legmagasabb az írástudók aránya, mert ott nem is lehet mást csinálni, csak olvasni. Meg ott vannak még azok a természetes hőforrások, és mindenki oda jár úszni. Egyszer valami operatársulat látogatott Izlandra, és minden előadásra minden jegy elkelt, és a lakosság valami 98%-a látta az operát. Ráadásul mindenki kívülről fújta a darab szövegét, és egész nap azt zengték.

Szeretnék Izlandon élni egyszer egy kicsit. Vicces hely lehet. Viccesebb, mint Manhattan, ahol néha leköpik az embert minden ok nélkül.

A papa viszont nem volt nagyon oda Izlandért. Szerintem más országokkal összehasonlítva Izland elég király. Persze a papa országa tök kicsi. Mondjuk, ha az opera ott vendégszerepelt volna, ott az emberek kábé 80%-a ment volna el az előadásra, és azért az sem semmi.

Ezt az egészet csak azért nyomtam le neki, mert ő mégis politikus, gondoltam, kap néhány ötletet, hogy javítson a dolgokon otthon, Genoviában. Persze lehet, hogy Genoviában úgy jó minden, ahogy van. Az első számú bevételi forrása a turizmus. Ezt onnan tudom, még hetedikben kellett adatokat gyűjteni Európa összes országáról, és Genovia turizmusból származó bevétele ugyanannyi volt, mint Disneylandé. Nyilván ezért is nem kell az embereknek Genoviában adót fizetniük. A kormánynak már így is elég pénze van. Genovia hercegség. Rajta kívül Monaco az egyetlen. A papa szerint rengeteg unokatestvérünk van Monacóban, de én eddig eggyel se találkoztam, még Grandmère-nél sem.

Javasoltam a papának, hogy jövő nyáron ne Grandmère francia kastélyában, Miragnacban penészedjünk, hanem menjünk el Izlandra. A nagyanyámat persze ott hagynánk a chateau-jában. Utálná Izlandot. Mindent utál, ahol nem lehet egy tisztességes Sidecar-koktélt rendelni, ami a kedvenc itala, és napi huszonnégy órában ezt vedeli.

De a papa csak ennyit mondott:

– Na jó, jó, majd megbeszéljük – és letette. Tényleg pont olyan, mint a mama mondja.

Abszolút érték: az a távolság, amely az adott számot a számegyenesen a nullától elválasztja...mindig pozitív szám.