Swift

James Clavell - Patkánykirály (Ázsia saga 4.)


"Dúl a háború. A világ egyik isten háta mögötti sarkában, a szingapúri Changiban több ezer foglyul ejtett brit, ausztrál és amerikai katona sínylődik embertelen körülmények között egy táborban. Japán rabtartóik állatnak tekintik őket, hiszen „gyáván ” megadták magukat, és eszerint bánnak is velük. Clavell átélte ezt a sok szenvedést, és hitelesen ír arról, hogyan őrizték meg néhányan – elsősorban Marlowe, az angol úrifiú, és barátja, a King, a Király, a harlemi proligyerek, aki királlyá lett a patkányok között – tartásukat és emberi méltóságukat a fogolytábor poklában."


Ennek a könyvnek van egy rövidebb előzménye, hogy miért is szeretném elolvasni. :) 

Még körülbelül fél évvel ezelőtt apa ajánlotta, hogy olvassam el, mert neki nagyon tetszett, és kíváncsi volt, hogy én mit szólok hozzá. Viszont nagyon sok recenzió érkezett egyszerre, így muszáj volt elnapolni. Aztán egy picit feledésbe is merült a könyv, de amikor találkoztam apával, folyton kérdezte: Elolvastam már? Mikor kezdek neki?

Pár héttel ezelőtt csörgött a telefon, hogy Szegeden van, és hogy találkozzunk. Én épp munkába siettem, még mérges is voltam, hogy miért nem szóltak előre, és hogy el fogok késni. Mikor találkoztunk, apa nagy mosolyogva elővette a könyvet, hogy megvette nekem, olvassam el. :D Szóval innentől nem volt kibújás, neki kellett veselkedni. :) 


Szóval apa remélem olvasod, mert ez most Neked készült! :)

Maga az alaptörténet egy táborban játszódik, ahol háborús foglyok raboskodnak. Ebből a nyomorúságból emel ki Clavell több szereplőt, akiknek életén keresztül szemlélteti, milyen is egy ilyen hely...

Elsőként had beszéljek a Királyról. Számomra nagyon szórakoztató karakter volt, aki elképesztő eszével és furfangosságával emelkedett ki a sok rab közül. Mint minden helyen, itt is a pénz beszélt, de a Királynak nem volt ezzel problémája. Különböző üzleteket bonyolított az őrök háta mögött, aminek köszönhetően a körülményekhez képest nagyon színvonalas életet alakított ki magának. Megengedhette magának például azt a luxust, hogy wc-papírt használjon, és ne csak a csupasz kezével törölje az ülepét. Volt kényelmes cipője, nem pedig facipő, amiben a többiek botorkáltak. Sőt, még tojást is ehetett minden nap, nem csak heti egy jutott neki. 


Ezzel szemben ott volt Grey hadnagy, aki minden szabályt pontosan betartott és betartatott, az érthető szabályoktól kezdve a legőrültebbig. (Mint például napi 20 légy fogása és bemutatása kötelező minden fogolynak.) Grey legnagyobb vágya a Király elfogása volt, hiszen ha ez sikerül neki, akkor a kiszabadulásukat követően komoly előrelépésre számíthat. Persze nem igazán tudott fogást találni rajta, hiszen a Király mindenre gondolt, és mindig egy lépéssel előtte járt. 

Már csak ez a macska-egér játék miatt is érdemes volt nekikezdeni a könyvnek, mert néha sírva nevettem Grey szerencsétlenségén, és a Király újabb győzelmén. :)

Emellett még egy szereplőt mindenképp érdemes kiemelni, aki a Király legjobb (és talán egyetlen) barátja lett a könyv során. Ez nem más, mint Marlowe. Marlowe komoly erkölcsi szabályokhoz tartja magát, és nem célja pénzt keresni olyan dolgokkal, amit ő nem érez igazi munkának. A Királlyal való kapcsolatuk nagyon érdekesen alakult, én csak bámultam, mikor Marlowe elutasította a komoly pénzbeli ajánlatokat, és nem élt ezáltal a kiemelkedés lehetőségével. Persze az idő kereke meglátszik a szereplőn, hiszen a Király rajta is otthagyja a keze nyomát, de mindez pozitív hatást gyakorol az életére, és a túlélésére. 


Nagyon sok kaland történik, amik bár izgalmasak, mégsem tudják feledtetni, hol is vagyunk... A háború szülte körülmények elkeserítőek a táborban, és a szívem szakadt meg az emberekért, akik ott rekedtek... Láthattunk reményt, gyűlöletet, önfeláldozást, túlélni akarást, és nagyon sok halált... Túl sok ember vesztette életét ezek a nyomorúságos körülmények között nem tudva, él-e még a családjuk, és várja-e őket haza bárki is.... 

Számomra a legmeglepőbb a befejezése volt a könyvnek. Mivel nem éltem meg ilyen szomorú időket, fogalmam sincs, milyen mély hatást gyakorolhat az emberre, és elképesztő, hogy a szabadság érzése milyen félelmet, rettegést váltott ki az emberekből... 

James Clavell egy olyan értéket tett le az asztalra, amit érdemes lenne elolvasnia mindenkinek! Bár azért megjegyezném, teljesen más a könyv felépítése, elbeszélése mint a mai könyveknek, így nem tudom, mennyire tetszene a fiatalabb korosztálynak. Főleg, hogy azért a mai könyveknél az első 10-20 oldal elolvasása után sejtjük, mi fog történni a könyvben, és nem okoz nagyobb meglepetést a befejezés sem. Viszont ennél a könyvnél fogalmam sem volt az utolsó oldalig, hogy hova fogunk kilyukadni, és hogy zárul a történet.

Mindent egybevetve ajánlom Nektek is elolvasásra, mert garantálom, nem lesz izgalomban hiány! :)



Egy kis érdekesség: Clavell valóban volt hadifogoly?

James Clavell 1921. október 21-én született az ausztráliai Sydneyben. Apja, Richard Charles Clavell brit tengerésztiszt volt, aki 1920 és 1922 között Ausztráliában állomásozott a családjával együtt. James az angliai Portsmouthban járt iskolába.
1940-ben a 19 éves Clavell belépett a hadseregbe, a Királyi Tüzérséghez. Brit Malájföldre küldték a japánok ellen harcolni, de géppuskatűzben megsebesült és fogságba esett. Először Jáván tartották fogva, majd a szingapúri Changi hadifogolytáborba került. Később Clavell azt állította a Patkánykirály előszavában, hogy a Changiba szállított foglyok 90%-a nem került ki onnan élve, bár később a lánya úgy írt, hogy a táborba szállított összesen 87 000 fogoly közül csak 850-en vesztették életüket. Clavell szerint az ő és egész zászlóalja életét egy amerikai fogoly mentette meg, akinek alakját aztán a Patkánykirály főhőseként örökítette meg.
A háború után 1946-ban kapitánnyá léptették elő, de egy motorbaleset véget vetett katonai pályafutásának. Beiratkozott a Birminghami Egyetemre; itt ismerkedett meg April Stride színésznővel, akit 1949-ben feleségül vett.

James Clavell 1962-ben adta ki első regényét, az önéletrajzi ihletésű, japán fogolytáborban játszódó Patkánykirályt. Clavell önmagát is beleírta a könyvbe Peter Marlowe néven. Marlowe későbbi művében a Nemes Házban is szerepel. A könyv azonnal sikert aratott és három évvel később filmet is készítettek belőle. Második regénye, A tajpan a 19. századi hongkongi kereskedőkről és a kínai-angol történelemről szól; főhősének, Dirk Struannak leszármazottjai Clavell szinte minden későbbi regényében felbukkannak.
1975-ben jelent meg harmadik könyve, A sógun, amely a 17. századi angol navigátor, William Adams életén alapul. A bestseller regényt 1980-ban ötrészes tévésorozatként is feldolgozták, aminek Clavell volt a producere. A sorozat minden idők második legnépszerűbb minisorozatának bizonyult, 120 millióan látták.
1981-ben jelent meg A Nemes Ház, amely az év első számú bestsellere lett és amiből szintén készült sorozat. Clavell 1986-ban írta meg az iráni forradalomról szóló Forgószelet, 1993-ban pedig a modernizálódó, 19. századi Japánban játszódó Gajdzsint. Ázsiai sorozatán kívül 1981-ben jelentette meg a Gyermekmesét és 1985-ben a Thrump-o-moto-t.
A rákkal küzdő Clavell 1994. szeptember 6-án halt meg agyvérzésben a svájci Veveyben. Özvegye szponzorálásának hatására a londoni Királyi Tüzérségi Múzeum könyvtárát és levéltárát James Clavell Könyvtárnak nevezték el.



~Harmatcsepp~

Ez is érdekelhet...

0 megjegyzés

Flickr Images