K. A. Tucker: Ten Tiny Breaths – Tíz apró lélegzet

„Négy évvel ezelőtt Kacey élete borzalmas fordulatot vett, mikor egy részeg sofőr miatt elvesztette szüleit, a barátját és a legjobb barátnőjét. A baleset emléke még mindig kísérti, még mindig hallja édesanyja utolsó lélegzetét, és nem akar mást, mint hátrahagyni a múltat. Kacey és tizenöt éves húga, Livie, két buszjeggyel felfegyverkezve maga mögött hagyja a michigani Grand Rapidsot, hogy mindent újrakezdjen Miamiban. Először alig tudnak megélni, de Kacey nem aggódik. Ő mindennel elbír – kivéve titokzatos szomszédjával az 1D lakásból.

Trent Emersonnak ragyogó kék szeme van és mély gödrécskéi az arcán, mikor nevet. És hibátlanul egyensúlyozik a jó fiút a veszélyestől elválasztó, ellenállhatatlan vonalon. Tragikus múltja miatt Kacey eldöntötte, hogy senkit sem enged közel magához, de a kettejük közötti vonzalom tagadhatatlan, és Trent minden eszközt felhasznál, hogy bejusson a Kacey szívét védő falak mögé – akár még egy olyan titokról is hajlandó lerántani a leplet, ami mindkettejüket tönkre teheti.”

Kacey és Livie szüleik halála után egy rokonukhoz kerülnek elhelyezésre, viszont elég erős okuk van arra, hogy lelépjenek. A két fiatal egy bőrönddel indul útnak Miamiba, hogy új életet kezdjenek. Bár anyagilag elég szűkös a keret, mégsem félnek mi lesz velük, hiszen a nagytesó, Kacey igazán talpraesett és céltudatos, határokat nem ismer, ha Livie-ről van szó. Egy jó oldala van a lerobbant albérletnek amit találnak:a szomszédok. Ciklon, a tip-top szőke bombázó nagy cicikkel kinézete ellenére igazán melegszívű és segítőkész ember, és főszereplőink gyorsan barátra lelnek az anyukában. Kislánya, Mia is egy tündér, és Livie-vel egyből megtalálja a hangot, rengeteg időt töltenek együtt. Úgy gondolom, tökéletes gyógymód egymásnak a magány elleni harcban.

Emellett ott a furcsa vonzó idegen Trent személyében, aki első pillanattól kezdve elszédíti Kaceyt.

Először nem tetszett a könyv, de ha már belekezdtem, nem akartam félbehagyni. Zavaró volt számomra az a sok ömlengés és lóti-futi amit ez a két fiatal játszott le egymás között, viszont a későbbiekben azt vettem észre, hogy én is benyeltem a sztorit. :D

A kedvenc szereplőm egyértelműen Kacey volt, aki baromi ügyesen állt helyt a szülők helyett, és példaértékű volt a viselkedése abból a szempontból, ahogy Livie-ről gondoskodott. (Bár megjegyzem, hogy a könyv második felében már nagyon kis hangsúlyt kapott a tesók kapcsolata, amit hiányoltam.) A másik kedvencem Ciklon volt. Imádtam, hogy milyen önzetlen volt. Például amint felismerte a pár napja a szomszédságba költözött fiatalok anyagi helyzetét, ragaszkodott hozzá, hogy nála vacsorázzanak. Emellett neki köszönhette Kacey a munkahelyét, bár persze azért nem reklámoznám mivel foglalkozott, miközben kiskorú gyereket nevelt…

„A múltunk nem határozza meg, kik is vagyunk.”

Trent… hmm… az elején nem találtam a helyét a kirakóban, és bevallom, én teljesen más fordulatra számítottam. Mivel a könyv elején hirtelen felbukkant, majd egyik percről a másikra már nyoma sem volt… szóval ne nevessetek ki, azt hittem vámpír van a dologban. Igen, tudom, gáz, de a mai tiniregények után sosem lehet tudni! :D

Persze nem erről volt szó, én is jót kacagtam magamon… Viszont visszatérve Trenthez, értékeltem azt, hogy milyen változáson ment át az élete, és mi mindent megtett a megbocsájtás érdekében.

És itt jön az, amit fontosnak tartanék kiemelni! Azt tapasztalom a rohanó mindennapok közepette, hogy többek közt az emberek egyre nehezebben bocsájtanak meg. És ez a könyv pontosan bemutatja, hogy miként mérgezi meg a harag maga a haragtartót, és emellett annak az életét is, aki felé irányul ez a harag, vagy gyűlölet.

„Mert a megbocsátás képes gyógyítani.”

Szóval ha már másért nem, akkor már ezért megéri elolvasni, mert tényleg tanító jellegű. Emellett nagyon sok témát felölel, mint a szeretteink elvesztése, ennek a tragédiának a feldolgozása vagy éppen a fel nem dolgozása. Hogy egy ilyen jellegű esemény mennyire megváltoztatja az emberek életét. Emellett igaz barátságok szövődnek, van benne szerelem, szenvedély, és sok-sok vágy. Mert mint tudjuk…mindenkinek van valamije, ami elől menekül.

Végezetül ne feledjétek: „Tíz apró lélegzet. Ragadd meg őket! Érezd őket! Szeresd őket!”

10-ből 7,5 pontot adok a könyvre.

~Harmatcsepp~

Milyen könyvet olvassak?

Sziasztok! Kíváncsian várom a véleményeteket a bejegyzésekkel kapcsolatban lent a hozzászólásoknál, vagy pedig az alábbi email címen: milyenkonyvetolvassak@gmail.com

K. A. Tucker: Ten Tiny Breaths – Tíz apró lélegzet