Swift

Jandácsik Pál: Állatok maszkabálja


"Újabb brutálisan meggyilkolt, bundájától megfosztott állat hullájára lelnek a rendőrök.
Cesar Darlington nyomozó tehetetlen az ügyben – egyetlen segítsége a pszichopata Dr. Lex Siegfried lenne, akit ő juttatott rácsok mögé. De vajon hihet-e a doktor meséinek? 

Mindeközben Arthur és Christie, a nem mindennapi páros a barátaikkal készülnek szórakozni, de a város felé tartó viharfelhők a halloweeni maszkabált véres rémálommá változtatják mindenki számára.

„Ha fiatalabb lett volna, keresztüllövi az ajtót. A tapasztalat és az évek azonban megfontoltabbá tették – nem eshetett baja civileknek. Ráadásul, ha tényleg a Virágos Gyilkos van odakinn, akkor többet nyer azzal, ha élve kapja el azt a rohadékot.”
Jandácsik Pál első regénye egy sötét, ismeretlen, mégis hátborzongatóan ismerős univerzumot fest le. A karakterek, habár állatok, soha sem tűntek ennél emberibbnek, a gyilkos után folytatott hajsza pedig még soha nem volt ennél idegtépőbb. 

Az ország első furry regénye nem szűkölködik sem vérben, sem pedig erőszakban; a kérdések pedig megállíthatatlanul záporoznak, egészen a legutolsó oldalig."


Eddig nem volt szerencsém magához a furry műfajhoz  a meséken kívül, ezért kíváncsi voltam, mennyit is adhat, vagy éppen vehet el az olvasótól.

De mi is az a furry? Jöjjön csak egy kis wikipédia:

"A furry karakter lényegében egy emberi tulajdonságokkal felruházott állat. Ábrázolási módjuk egyrészt lehet két lábon járó (emberi felsőtesttel, de állati fejjel, mancsokkal, lábakkal, farokkal, adott esetben szárnyakkal rendelkező karakter), másrészt lehet négy lábon járó állat is, amely csak intelligenciájukban és mimikában tér el a „természetes” állatoktól. Művészeti irányzattól függően sokféle furry karakterrel találkozhatunk az élethűen kidolgozott vérfarkasoktól a rajzfilmszerűen ábrázolt Macskafogó vagy éppen Az Oroszlánkirály szereplői közt fellelhető rajzfilmszerű alakokig."

Most, hogy tisztába tettük magát a fogalmat, ugorjunk is neki a regénynek. :)

Nekem bejött maga az ötlet, hogy ilyen kereteken belül merüljünk el egy gyilkossági nyomozás során, de tartottam is tőle... Emberek állatbőrben? Állati ösztönökkel felszerelkezett emberek? Mi van?!
Az első oldalakon megismerkedünk Cecillel, az oroszlánnal, aki hamarosan gyilkosság áldozatává vált, majd nyomozók hosszú sora kezd kutatni a Virágos Gyilkos újabb ügyével kapcsolatban. Hogy milyen is volt ezt a hirtelen állatokkal nyüzsgő, mégis emberi tulajdonságokkal rendelkező állatsereget befogadnom, és megbarátkoznom velük? Őszintén nehéz! :D
Már régen jegyzeteltem, de úgy éreztem most szükségem van rá, hogy végig tudjam, melyik névhez milyen állat tartozik. Majd jött a gondolat: miért nincs a könyv végén egy rövid jegyzet ezekről az infókról, hogy ne az olvasót gyötörje ez az egész párosítás? Persze kisebb felháborodásom közepette érkezett a felismerés: Meg se néztem, hogy van-e egyáltalán ilyen, csak feltételeztem...  -.-" 

Mikor persze fellapoztam az utolsó oldalakat, nagy nevetések közepette ráeszméltem, sok feleslegesen elégetett energiát spórolhattam volna meg magamnak ha kicsit jobban feltérképezem a könyvet , és csak utána kezdem olvasni a regényt. Szóval! Tanuljatok a hibámból, mindig nézzétek meg mit rejtenek az utolsó oldalak (nyugi, nem fogjátok még ettől tudni a befejezést! ), és csak utána kezdjetek olvasni! :D
Persze ezután már könnyebben haladtam, hiszen minden információ megvolt egy helyen, na meg miután megszoktam a stílust, nem okozott gondot a történet befogadása. :)

Arthur és Christie számomra nagyon szimpatikus volt, és örülök, hogy ők vitték a könyv második felétől a főszerepet, mert tetszett Christie jelleme, kedvessége, és persze Arthur fickóssága, és gondoskodása. :)
A könyv első fele bár nem volt esemény mentes, mégis a könyv második feléhez képest lassú lefolyású volt. A maszkabál egy remek találkozó helyszíne az áldozatok, és a gyilkos számára, és a vihartól elzárt kuckó remek lehetőséget nyújtott az idegfeszítő nyomozásnak és bujkálásnak. Kimondottan tetszett, hogy nem lehetett tudni sokáig ki a gyilkos, és milyen indíttatásból vetemedett erre a szerepre. 


Nagyon tetszett az, ahogyan emberi jellemek kerültek állati testbe, és egyben furcsa is volt ez a párosítás. Valahol pedig elszomorító, mivel a tulajdonságaik többsége nem volt éppen pozitív: önzés, élvezethajhászás, képmutatás, birtoklási vágy, és még sorolhatnám... Azt kell mondjam, fájt, hogy tükröt tartottak elénk...
Azt semmiképp nem hagynám szó nélkül, hogy 18+ az olvasói kör akiknek ajánlanám, mert egyrészt véres, erőszakkal teli a könyv, másrészt pedig szexuális tartalomban nem szűkölködik, erős jelenetekkel szőtt cselekménnyel rendelkezik. Engem kicsit el is borzasztott, nem tetszett ez az állatias közösülés, idegen volt számomra...
Minden egybevetve érdekes, elgondolkodtató, és borzongásokkal teli regényhez volt szerencsém, ami bár számomra még idegen és furcsa stílusban íródott, mégis gyorsan sikerült alkalmazkodnom, és  hamar élvezni tudtam ezt a kifordított világot. Bátran ajánlom Nektek is, mindenképp megér egy próbát! :)
A könyvet az Athenaeum Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni, amit ezúton is nagyon szépen köszönök! :)
Felkeltette az érdeklődésed? Ide kattintva 20%-os kedvezménnyel van lehetőséged megvásárolni.

~Emese~

Ez is érdekelhet...

0 megjegyzés

Flickr Images