Swift

Kneszl Beáta Carmen - Én, ​a megbélyegzett /Borderline testközelből/


*** ​​Havas Henrik ajánlásával 
Mindenkinek van takargatnivalója! Neked mi? 

Én nyíltan vállaltam a titkomat, és ha ez az ára annak, hogy akár egyetlen ember életét megmenthetem, akkor megérte.

Február 4-én önszántamból bevonultam a pszichiátriára. Ha nem tettem volna, akkor vagy magamban, vagy a környezetemben tettem volna kárt. Akkor még nem is sejtettem, hogy az öngyilkossági kísérletek, a tehetetlenség, az élhetetlenség, a kínzó lelki gyötrelmek miből fakadnak. A közvetlen környezetem, de még az avatott szemek is egészséges embernek tartottak. 


A pszichiáterem szerint, aki a kórházban a kezelőorvosom is volt, a Borderline személyiségzavarnak nincsenek külsérelmi nyomai. Sőt az orvostudomány jelenlegi állása szerint az egyik legbonyolultabb és legkiismerhetetlenebb mentális betegség. A világon több mint 140 millió embert érint! A terápia alatt mellesleg halálosan beleszerettem a pszichiáterembe. A jelek pedig arra utaltak, hogy ő is hasonlóan érez irántam.


Kneszl Beáta Carmen regénye egy olyan humorban és fordulatokban gazdag, nyílt kitárulkozás, amelyet nem lehet szó nélkül hagyni. Irreális élethelyzetekből derül ki, hogy milyen nehéz élete van azoknak, akik ebben a betegségben szenvednek. Ezek alapján az olvasó joggal hiheti, hogy a leírtak a fantázia szüleményei. Pedig nem! A regény minden egyes szava igaz.
Világéletemben vonzottak az olyan könyvek, amik megtörtént eseménnyel, valós életúttal foglalkoznak, nem beszélve arról, ha mindez tanító jelleggel, vagy figyelem felhívással párosul valamilyen társadalmi problémára, betegségre. Így jutottam el Kneszl Beáta Carmenhez is, aki a saját életén keresztül mutatja be, milyen is, ha valaki a Borderlinetól szenved, és küzd. 
Tagadhatatlan, a regény olyan, mintha néhol színes ceruzával színezték volna ki a hiányos részeket. Időnként nem éreztem teljesen valóságosnak az eseményeket, de ez abból is fakadhat, hogy soha nem éltem luxus körülmények között, és nem voltak befolyásos barátaim.

Tisztelem Carmenben, hogy tisztában volt teljes mértékben a saját magával, és tudta, segítségre van szüksége. Nagyon kevés az az ember, aki szerintem be tudja mindezt magának vallani, és lépni is képes az érdekében, hogy a szakemberek bevonásával a gyógyulás útjára lépjenek.

Kedveltem Danit, a csendes, magának való srácot, aki a szülők árnyékában és a rosszindulatú emberek építette életképből menekül. Jó barátot talált Carmen a személyében. :)

A pszichiáter személye számomra erősen megosztó volt. Tiszteltem mint szakembert, viszont nem igazán tudtam helyére tenni a Carmennal való viszonyát. Viszont (!) az kétségtelen, hatalmas szerepe lehetett abban, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjon ez a zavar az emberek, és Carmen segítségével az olvasók körében. Mindemellett pedig értékelem, hogy milyen alapos munkát végzett, és nem nyögte be az első betegség nevét, amire ráillettek a tünetek. 

Nagyon nehéz lehetett megélni azt, hogy az ember egyszer csak hoppon marad, és már nincs anyagi biztonság... Szépen lassan minden olyan ingó és ingatlan elvész az ember keze közül, ami eddig természetesnek tűnt. Úgy gondolom nagyon kevés ember képes ezt méltóságteljesen végignézni és elfogadni. Ezért tisztelem az írónőt! Hatalmas erő és akarat árán képes az ember egy ilyen helyzetben talpra állni, és nem tudom, vajon fordított esetben én képes lettem volna rá?

Végtelenül sajnálom Carmen a szüleid, családod, barátaid, hiszen nem csak Te, hanem veled együtt ők is küzdöttek, és voltak, akik megfáradtak a harc közben. Ez nem róható fel nekik, hiszen a könyvet olvasva valamelyest én is az életedbe csöppentem, és nehéz lehetett azokat a szituációkat elviselni, amelyek az életetekben bekövetkezett. De ne hibáztasd magad, hiszen ezt nem Te generáltad, csak mint ők, Te is elszenvedője voltál.

Szerintem ez a könyv egy nagyon jó kezdeményezés volt egyrészt hogy Carmen tiszta lappal induljon, másrészről pedig erről beszélni kell, és nem lehet csak elsunnyogni mindezek felett. Remélem sok olyan emberhez eljut rajtad keresztül ez az információ, ami megkönnyítheti mások életét, és értelmet nyer minden eddigi küzdelem, és harc.

Büszke vagyok Rád hogy a gyógyulás útjára léphettél, és hogy fel mered vállalni önmagad! Köszönöm, hogy az én látóköröm is tágítottad! :)

A könyvet a Figyelem Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni, amit ezúton is nagyon szépen köszönök. Ide kattintva 15%-os kedvezménnyel vásárolhattok meg. 



Ez is érdekelhet...

0 megjegyzés

Flickr Images