Swift

Bíró Szabolcs - Non ​nobis Domine 1-2. / Kelet oroszlánja / Az utolsó vörös barát/


Bátorság. ​​Hősiesség. Eretnekség.
1292-ben Bátor Vilmos templomos lovag huszonhárom év távollét után hazatér a Szentföldről Magyarországra – otthon azonban csak halál és gyász várja. A megkeseredett, kiábrándult férfi szárnyai alá veszi és tanítani kezdi elárvult unokaöccsét, hiszen Attilában látja a megszégyenült Templomos Lovagrend új reményét, a tökéletes és gáncstalan harcost. Ám hiába igyekszik az általa helyesnek vélt útra terelni a kisgyermekből lassan férfivá érő növendéket, Attila túlságosan is vágyik a szabad életre. Amikor pedig Vilmos kardját, az ősi családi örökséget elcsenve akar megnyerni egy titkos éjszakai párbajt, nagybátyja büntetésből hosszú útra küldi az olasz énekmondó, Umberto oldalán. Ez az út örökre megváltoztatja Attila életét. Rablógyilkosokkal harcol, csaknem halálos sebet kap, majd megismeri azt az érzést is, amelyre egy templomos lovagnak még csak gondolnia sem szabad: a szerelmet.
A Non nobis Domine a lovaggá cseperedő Attila szemén keresztül mutatja be egy vérzivataros korszak, a XIII. és XIV. század fordulójának háborúit, az Árpád-ház kihalását követő kegyetlen éveket, egy új uralkodói dinasztia felemelkedését és a Templomos Lovagrend bukását. 
Az Anjouk című nagyszabású regénysorozat előzményét, Bíró Szabolcs első történelmi regényének két kötetből eggyé gyúrt kiadását olvasva kibontakozik előttünk a magyar középkor sáros, véres, mégis levendulaillatú világa.
A két regény külön-külön is megjelent, Kelet oroszlánja és Az utolsó vörös barát címmel. A jelen kötet a két regény átdolgozott, bővített kiadását tartalmazza. 
Korábban Non nobis, Domine címmel is megjelent.

Még nem olvastam Bíró Szabolcs regényeit, de már többen ajánlották. Így izgatottan kezdtem neki a Non nobis Domine olvasásának. Elsőre egy elég vaskos (a maga 800 oldalával) könyvet fogtam a kezemben, ami az olvasást szeretőinek igazi csemege. Szerencsére kemény borításról beszélhetünk, így nem kellett annyira féltenem az utazások során, hogy esetleg tönkremehet a könyv. (Szóval jó reklámot csináltam a megállókban és a buszon! :) )
Elsőként is Bátor Vilmost ismerhetjük meg, aki a Templomos Lovagrend egy kiemelkedő személye, mégis hazatérvén megárvult unokaöccsében látja a Lovagrend jövőjét, és mindent megtesz, hogy a legjobb nevelésben és oktatásban legyen része Attilának.
Az első kötet arról szól, ahogyan Attila miként keresi a helyét, és próbálja Vilmost büszkévé tenni, nem kevés lemondással. A fiatal szívét egy országjáró utazás során a gyönyörű Ágnes elrabolja, és egy olyan szerelemnek leszünk ezzel együtt részesei, ami a mai emberek gondolkodásmódjával összeegyeztethetetlen lenne... 
Nagyon izgalmas volt részese lenni a történelemnek, és Attilával szinte azonosulva lázadt az én lelkem is! Nehéz lehetett az akkori időkben már csak megélni a felnőtt kort, és harcról harcra élve visszatérni. Illetve elfogadni azt az utat, amit a szülők szántak a gyermekeiknek, bármennyire is távol állt tőlük ez a sors...
Mai fejjel számomra teljesen idegen ez a világ, mégis rabul ejtett, és izgatottan vártam, hogy mi fog történni fejezetről fejezetre. Mi lesz Attilával, sikerül-e felölteni a hőn vágyott templomosok ruháját, vagy a saját vágyait követve kezd új életet?
Szerencsére mivel a két kötetet eggyé gyúrták, így szinte azonnal választ kaptam a kíváncsiságomból fakadó ezernyi kérdésemre. :)



A második kötet már a felnőtt Attila életét követi nyomon, aki a király mellett kiemelkedő szerepet kap, és a legfontosabb feladatot látja el: védi a király életét. Eközben Ágnes mivel már kora miatt erősen eladósorba került, így önként zárdába vonul, hogy apja ne adhassa másnak, és ha kell, örökké a szerelmére várhasson.
A mai fiatalok számára elképzelhetetlen szerelemnek lehetünk tanúi. Hiszen ma már ha valami nem működik, ha valamire várni kell, kidobjuk. Viszont ők akár éveket is vártak egymásra, és szerelmük nem rendült meg sok hónapnyi távollét után sem. 
Számomra talán a második kötet valamivel izgalmasabb volt, mivel az első kötetben inkább maga a kor szokásait és az akkori életmódot ismertük meg, míg a második részben pedig a kemény történelmet kaptuk. Attila is egy erősebb helyet foglalt el, és nagyobb felelősség révén izgalmasabb helyzetekbe került. Illetve természetesen a szerelmesek helyzete is egyre jobban körvonalazódott, és sokkal több izgalmat és fordulatot rejtett magában.
Ha mind két kötetről, mint egy egészről kellene beszélnem, azt mondanám: Gratulálok Szabolcs! Megteremtetted a jövő generációjának egy újabb kötelező olvasmányát, amit végre élvezni is fognak a tanulók/olvasók! :)
Én bátran ajánlom elolvasásra mindenkinek, mert imádtam! A regény olvasása közben végig az járt a fejemben, hogy mikor Böszörményi Gyula regényét olvastam, korhű volt, mégis annyira régi volt a szövegezése,  olyan sok idegen szót használt, hogy alkalmanként elvette az élményt. Viszont ennek a regénynek a szövege pont annyira volt régies, vagy épp a mai nyelvben már nem használt szavakkal feltűzdelve, amennyire megkövetelte a kor. Ezzel kiváltva, hogy egyrészt korhű lehessen, másrészről pedig mégis megmaradt az olvasókban a lendület, és a folyamatosság! Én ezt kimondottan köszönöm, mert az olvasói élményt az egekbe repítette. :)
A regényt az Athenaeum Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni, amit ezúton is nagyon szépen köszönök! 
Ha felkeltette az érdeklődésed, ide kattintva 20%-os kedvezménnyel van lehetőségetek megvásárolni.




Ez is érdekelhet...

0 megjegyzés

Flickr Images