A három grácia
Brigitte Riebe
General Press
Harmatcsepp
romantikus
történelmi
Brigitte Riebe - A három grácia
"Egy titokzatos, maszkot viselő férfi különleges kéréssel fordul a híres wittenbergi festőhöz, Lucas Cranachhoz: egy képet szeretne, amely a három gráciát ábrázolja – meztelenül. A felkérést még szokatlanabbá teszi, hogy a megbízó azt is meghatározza, kik legyenek a modellek.
Cranach mester az egyik legényét, a prágai Jan Semant bízza meg azzal, hogy elnyerje az asszonyok beleegyezését, és lefesse őket. Ám Jan alig fejezi be az első grácia portréját, a modellt holtan találják a folyóparton. Amikor aztán a második modell is eltűnik, felbolydul a város, és kezdetét veszi a hajsza a gyilkos után, amelynek során nemcsak Jan élete, de újdonsült szerelme is veszélybe kerül.
Brigitte Riebe (A boszorkány és a herceg) izgalmas történelmi regénye felvonultatja a reformáció korabeli Wittenberg híres figuráit: Martin Luthert és a feleségét, Katharina von Borát; a későbbi választófejedelmet, I. János Frigyest és a feleségét, Klevei Szibillát; Melanchthont és Lucas Cranachot, miközben érdekes tablót fest a városról és annak mindennapjairól is."
Muszáj azzal kezdenem, hogy VÉGRE EGY KEMÉNYTÁBLÁS KÖTÉSŰ KÖNYV!! Szinte a könnyem kicsordult, olyan örömmel tartottam a kezembe. Ezután biztos rájöttetek, nagy szívfájdalmam, hogy egyre kevesebb könyv jelenik meg ilyen borítóval. Köszönöm General Press Kiadó, csak így tovább! ;) Kedvelem az olyan regényeket, amik különböző időkbe, történelmi események közé repítenek vissza, és még pozitívabb az élmény, ha nem csak 1 vagy 2 szereplő valós, a többi pedig fiktív.
Brigitte Riebe nem sajnálta tőlünk az élvezeteket, dúskálhattunk a történelemben. :)
Hogy kikről is van szó? Martin Luther, Katharina von Bora, I. János Frigyes, Klevei Szibilla, és Lucas Cranach.
Hogy kikről is van szó? Martin Luther, Katharina von Bora, I. János Frigyes, Klevei Szibilla, és Lucas Cranach.
Az első fejezetet egy kicsit kuszának éltem meg, nem igazán értettem, hogy merre is fog kerekedni a történet, és sok név is említésre került, ami nehezítette a dolgom. Viszont ahogy elkezdett a történet kibontakozni, minden szereplő a helyére került, és nem volt zavar a dologban. :)
Elsőként két nőt ismerhetünk meg Susanna és Bini személyében, akik apácák voltak egészen addig, míg a kolostorukat be nem zárták. Ezt követően az utcára kényszerültek, ahol szembe kellett nézniük a nincstelenséggel, és ha nem volt más lehetőségük, akár lopás árán is, de élelemhez kellett jutniuk. Ennek köszönhetően ismerkedtek meg egy másik központi szereplővel, Martin Lutherrel.
Eközben Lucas Cranach egy nagy összegű megbízásra tesz szert egy különös maszkos alaktól, aki azt kéri, fessék meg neki a három gráciát, de nem állhat ám akárki modellt. Bár nagyon jó fizetést ajánl a festményért cserébe, a feltételek komolyak, és nehezen teljesíthetőnek ígérkeznek. Még szerencse, hogy Lucas tanítványa Jan Seman a nők kedvence, és képes olyan asszonyok zárt ajtaja mögé is bejutni, ami nem minden férfinek adatik meg...
A szálak szépen lassan elkezdenek kibontakozni, minden összekuszálódik, miközben egy idegen szedi áldozatait...
A regény alaposan kidolgozott, végig hű marad a történelmi eseményekhez, és ezekre a valós alapokra építve egy nagyon stabil várat épít fel, és magával ragadja az olvasót!
Én nagyon élveztem az olvasás közben eltöltött időt, és emellett az is kimondottan tetszett, hogy nem egy elcsépelt történelmi eseményt ragadott meg Brigitte Riebe. Ezek után biztos vagyok abban, hogy fogok még tőle könyvet vásárolni, mert nagyon tetszett a regénye, és a stílusa is! :)
A könyvet a General Press Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni, amit ezúton is nagyon szépen köszönök! :)
Ha felkeltette az érdeklődésed, ide kattintva 20%-os kedvezménnyel van lehetőséged megvásárolni.
Egy kis érdekesség: Khariszok
A Khariszok a görög–római mitológiában a báj, a kellem, a jóság, a kreativitás, a termékenység istennői, akik a természet harmóniáját testesítették meg. Hárman voltak:a legfiatalabb Aglaia a Ragyogó, Euphroszüné az Öröm és a legidősebb Thaleia a Virágzó. A római korban Gráciák néven szintén a kegyesség és szépség istennői voltak.
A khariszokat leggyakrabban Zeusz és Eurünomé lányaiként említik, de néhol megjelennek mint Dionüszosz és Aphrodité, vagy mint Hélioszés a naiasz Aegle gyermekei. Ők a föld termőképességének védelmezői, az emberek jótevői – kicsíráztatnak mindent, ami szemet–lelket gyönyörködtet, az ifjúságnak ők adnak testi–lelki szépséget. Ezért ők a szerelem védői, a kegyesség, a hála pártfogói, a múzsák mellett ők a költészet, zene és tánc patrónusai és egyben a művészet nagy mesterei is. A khariszokat, mint az öröm megtestesítőit néhol az erinnüszök, a harag istennőinek ellentétpárjaiként is értelmezik. Aphrodité, Apollón és Dionüszosz kísérői; alakjuk olykor a hórákéval olvad egybe. A korai görög mítoszok komoly, méltóságteljes istennőként mutatják be őket. A késő hellenizmus idején – főként a költői hatásra – a khariszokról alkotott kép megváltozott, veszített komolyságából és alakjaikkal a vidámság és játékosság párosult. Homérosz szavai szerint, mint vidám leányok Aphroditét, a szerelem istenasszonyát kísérik. A tiszteletükre rendezett Khariszia ünnepek misztikus éjszakai szertartásaira az emberek mezei virágokból készítettek áldozati csokrokat, énekkel és tánccal hódoltak nekik.
~Harmatcsepp~
.jpg)
0 megjegyzés