Swift

Ugron Zsolna - Erdélyi menyegző

"1608 november, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családja és a hagyományok tiszteletére nevelték…
Vajon engedelmes araként vagy lázadó özvegyként teljesíti be sorsát? Hogyan küzd a három részre szakadt ország politikai játszmái közepette egy fiatal lány a hatalommal bíró férfiak szerelme, érdekei és kapzsisága ellen? Boldog fiatalasszony vagy „ördög, gyilkos kurva”, ahogy az új fejedelem nevezi?
Erdély és Magyarország a XVII. század elején a politikai intrikák és álandó háborúskodások világa. Hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el országrészek sorsát. A végvárakban, az ostromlott falak mögött jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttognak…
Ugron Zsolna regénye a 17. század egyik leghírhedtebb, legtitokzatosabb alakját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi meg. A körülrajongott és gyűlölt Báthoryak világát, melyben az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy asszony boldog akart lenni."

1608 novemberében találkozunk először Báthory Annával, ki a menyegzőjét üli éppen. Báthory Gábor  parancsára történik a házasság, a kor szokásai szerint. Tiltakozik a fiatal lány, hiszen éppen hogy nővé serdült, már is „árulják”- nincs apelláta, hiába könyörög, dacoskodik a csenevész külsejével rendelkező lány. Amit Erdély fejedelme eldöntött, annak úgy kell lennie. Hiába testvérbátyja Annának, a politika erősebb.

Vőlegénye, Bánffy Dénes daliásnak nem nevezhető, sem fiatalnak. Alacsony, potrohos és  50 éves,még a 17. században is öreg a 14 éves menyasszonyhoz.
Anna megalázva, megfélemlítve, eladva kénytelen beletörődni a sorsába..oltár elé és az öreg ember ágyába feküdni, mint új asszony….erős akaratát bizonyítva, mégis meglepte a főnemesi családját!

Fiatal,vézna, nőiestől igen messze levő alakkal, de szép világos hajjal „megáldott” lány- jelentéktelen kicsi szürke egerecske nevelőanyja és unokahúga mellett. Lin, a török származású rabszolganő a tanítja Annát mindarra, amit más asszonytól nem tudhat. Lin jól ért a gyógyításhoz, különös kencék ismerője….Ő segít Annának, hogy végre észrevegyék . A menyegzőn már égővörös hajjal jelenik meg.

Mi, nők eljátszunk a gondolattal, hogy ilyen is lenne az életünk a jelenlegi kort megelőző 100-200 , akár több évszázaddal ezelőtt. Fantáziánk segítségével mi persze nem lennénk elnyomottak, mi nem követnénk a férfiak  és az uraságok parancsait. Rendezett házassága bele sem egyeznénk!!! 

Valóban meg tudnánk valósítani önmagunkat? El tudnánk viselni, hogy nem a mienk a döntés saját életünkben? Politikai, vagyoni játszmák sakk-bábuiként kellene viselni a nekünk szánt sorsot!? Képesek lennénk rá? ÉN NEM ÉS  NEM! MÁR A GONDOLATTÓL IS LÁZADOK! A mai tizennégy évesek még vígan élik a tineger kort, sem ők, sem mi ,szülők még gondolatban sem jut eszünkben, hogy az e korú lányainkat férjhez adjuk, hiszen már képesek a gyerekszülésre…

Erre a könyvre már pár hónapja fentem a fogamat, különféle indokokkal nem jutottam hozzá…lás csodát  nagylányom és párja megleptek vele….tartogattam hetekig - ezt szántam magamnak jutalomnak….megérte  a várakozás. Gyorsan olvastam, szinte faltam a könyvet, csupán a bejegyzés megírása váratott magára…

Ugron Zsolna remekbe szabott történelmi háttérrel rendelkező művét tartottam a kezemben. Külön érdekesnek találtam, hogy régies szavakkal ,fogalmakkal találkozhattam. Már használatban  nem lévő fogalmazási módokkal tette még élvezetesebbé az írónő. Felelevenedtek bennem,  az elfelejtett szavak kifejezések, melyeket még gyerekkoromban használtam, hallottam az  öregektől…Zsolna olyan szeretettel ír Erdélyről, gyönyörű tájairól…szinte láttam magam előtt...látnom kell a saját szemeimmel is ezt a meseszép , harcos , gyökereihez ragaszkodó, kultúráját megőrző Erdélyt s a lakóit…

ÉRDEMES ELOLVASNI! Politikai hatalmi harcok közepette kísérhetjük végig Anna életét  és betekintést nyerünk rajta keresztül az akkori nemes asszonyok életébe, lehetőségeibe - már aki elég bátor és okos ehhez. 

Báthory Anna személye megosztó….van aki szerint bátor asszony, van aki szerint vérengző kurva…minden esetre érdekes személyiséggel rendelkező asszonnyá cseperedik a szemünk előtt. Olvasd el,megéri a ráfordított időt. :)
Egy ki érdekesség: Ki vagy Báthory Anna?


Nagy László történész A rosszhírű Báthoryak című könyvében négy híres személyiségről ír, akik közül kettő a Báthory család nőtagja, Erzsébet és Anna. Báthory Erzsébet a sokkal ismertebb, a vérszomjas szörnyeteg megszemélyesítője. A másik nő, Anna ellen a nagy fejedelem, Bethlen Gábor három pert is indított, amelyben vérfertőzéssel, boszorkánysággal és csecsemőgyilkossággal vádolták. A történész a Báthoryakat illető vádakat túlzottnak és részben megalapozatlannak tartja. Lehet, hogy Báthory Anna sem volt olyan elvetemült, mint amilyennek a hagyomány tartja?
Valószínűleg 1594-ben született a Báthory család somlyói ágában. Szüleit (Báthory István és Bebek Zsuzsanna) korán elveszítette, és bátyjával, Gáborral együtt a család másik, ecsedi ágához tartozó Báthory István nevelte fel. Nem sokat tudunk azokról az évekről, amelyeket Anna Ecsed várában töltött. Ecsedi Báthory István az ország egyik főméltósága volt, és gondosan nevelte az árvákat, mivel saját gyermekei nem voltak. 1605-ben bekövetkezett halálakor őket tette meg örökösévé, de azt is tudjuk, hogy Báthory felesége gyűlölte a gyermekeket, így Anna anyai szeretet nélkül nőtt fel.
1608-ban, 14 éves korában kötött házasságot egy nálánál jóval idősebb erdélyi főúrral, Bánffy Dénessel. Ekkor már bátyja, Gábor Erdély fejedelme volt. Anna 18 éves korában özvegy lett, és jelentős birtokok tulajdonosa. Valószínűleg nagy tragédiát jelentett számára, hogy testvérét, a fejedelmet 1613-ban a hajdúk bosszúból meggyilkolták a vezetőjük kivégzése miatt.
Anna még ez előtt újra férjhez ment Jósika Zsigmondhoz, a korábban kivégzett erdélyi kancellár fiához. A házasságból egy fiú született, Gábor, akinek törvényességét a későbbi perek megkérdőjelezték. 1614-ben az új fejedelem, Bethlen Gábor pert indított Báthory Anna ellen, boszorkánysággal vádolta, és nem ismerte el Jósika Zsigmonddal kötött házasságát. Ennek a pernek még nem volt komoly következménye. De 1618-ban, majd 1621-ben a „nagy fejedelem” még két további pert indított Báthory Anna ellen, melyekben már vérfertőzéssel, házasságtöréssel és gyermekgyilkossággal is vádolták. Mindezekért máglyán kellett volna megégetni őt, mint a boszorkányokat, de végül csak birtokait kobozták el, a börtönből pedig megszökött (vagy kiengedték), és Lengyelországba menekült. Bethlen halála után visszatért Erdélybe, de vagyonát nem kapta vissza. 1636-ban Eszterházy Miklós nádor egy kis házat adományozott neki, ezután viszont a története homályba vész, és halála időpontját sem ismerjük.
Az adatok alapján felmerül a kérdés, hogy miért vált ez az asszony hírhedtté. Két híres regényben is szerepel. Móricz Zsigmond Tündérkertjében inkább mellékszereplő, de az író elfogadja a testvére, Gábor iránti szerelem tényét. Makkai Sándor Ördögszekér című regényének főszereplője, és a két testvér nemi kapcsolata a könyv egyik fő motívuma. Valóban megtörtént-e mindez? A korabeli Erdélyben ez a híresztelés mindenesetre széles körben elterjedt. Néhány orvostörténész szerint az egymással közeli rokonságban álló Báthory családok (az ecsedi és somlyói) közötti házasságok már eleve felvetik a vérfertőzés gondolatát. Történelmi tény, hogy Báthory Gábor botrányos magánélete, felfokozott szexualitása, kapcsolatai neves erdélyi arisztokrata családok nőtagjaival valószínűsítik a gyanút. Állítólag a korábban őt támogató Bethlennel is azért romlott meg a kapcsolata, mert megerőszakolta Bethlen első feleségét. Miután Anna anyai gondoskodás nélkül nőtt fel (mostohája gyűlölte), a természetellenes kapcsolat nem zárható ki, bár a perek során ez bizonyítást nem nyert.
A másik súlyos vád a gyermekgyilkosság volt. Kétségtelennek tűnik, hogy Báthori Annának több, házasságon kívüli kapcsolata is volt. A boszorkányperben felmerült például Krajnyik Jánossal való viszonya, és az, hogy a tőle született gyermeket az asszony meggyilkolta. Bizonyíték erről sem került elő. Az viszont tény, hogy Bethlen első felesége, Károlyi Zsuzsanna gyűlölte Annát, és lehet, hogy ő állt a perek mögött. Egyes források szerint ennek oka az volt, hogy Báthory Anna elcsábította a fejedelmet, aki Kereki várában maga is részt vett egy – az asszony által szervezett – orgián. Lehet, hogy Anna a kivégzést csak a fejedelemasszony halála miatt kerülte el.
Báthory Anna mindenesetre vérfertőző, bűbájos, gyilkos boszorkányként került be a köztudatba. A perek viszont inkább arra utalnak, hogy Bethlen a vagyonára pályázott, amit meg is szerzett. Ez nem vet igazán jó fényt a „nagy fejedelemre”, valamint az sem, hogy uralkodása alatt boszorkányüldözések zajlottak. Ez nem vall arra a felvilágosult fejedelemre, akit 2000 Ft-os bankjegyünkön tudósai körében láthatunk. Ugyanakkor az is biztosnak tűnik, hogy Báthory Annának botrányos kapcsolatai voltak, és nem volt a női erény mintaképe. Egyet kell értenünk Makkai Sándorral, hogy egy olyan nőről van szó, aki pszichikailag sérült lehetett, mert szeretet nélkül nőtt fel, ami élete kisiklásához vezetett.

 Forrás: 
http://www.montazsmagazin.hu/hires-hirhedt-magyar-nok-bathory-anna/
~Tyúkanyó~

Sziasztok! Kíváncsian várom a véleményeteket a bejegyzésekkel kapcsolatban lent a hozzászólásoknál, vagy pedig az alábbi email címen: milyenkonyvetolvassak@gmail.com

Ez is érdekelhet...

0 megjegyzés

Flickr Images