Swift

Sarah J. Maas – Köd és harag udvara (Tüskék és rózsák udvara 2.)

Fülszöveg:

Én ​nem vagyok jó. Semmi vagyok, és a lelkem, halhatatlan lelkem el van átkozva… Mintha a tüdőm is cserbenhagyott volna, de próbáltam levegőt venni, hogy ki tudjam mondani, hogy nem. Nem.
Miután Feyre kiszabadította szerelmét, Tamlint a gonosz tündérkirálynő karmai közül, már halhatatlanként, tündérmágiája birtokában tér vissza a Tavasz udvarába. De nem feledheti sem a szörnyűségeket, melyek révén megmentette Tamlin népét, sem az alkut, amit Rhysanddel, az Éjszaka udvarának rettegett főurával kötött.
Egyre jobban bevonódik Rhys ügyeibe és fellángoló érzelmei hálójába, ám háború közeleg: egy minden eddiginél hatalmasabb gonosz erő fenyeget azzal, hogy mindent elpusztít, amiért Feyre valaha küzdött.
Szembe kell néznie a múltjával, elfogadnia különleges adottságait és döntenie kell a sorsáról.
Oda kell adnia a szívét, hogy meggyógyítsa a kettéhasadt világot.
Sarah J. Maas New York Times bestseller szerző lélegzetelállító fantasy-sorozatának második kötete.

A szerelemért még a halált is kicselezte.
A világ megmentéséért maga lesz az élő fegyver.

Véleményem:

Feyre és Tamlin visszatér a Tavasz udvarába a Hegyalján történt borzalmak után, és végre beteljesülhet(ne) a szerelmük. Csakhogy az ott töltött idő mindenkiben mély nyomot hagyott, és Feyre átváltozásával minden megváltozott. Keresi a helyét, miközben szörnyű rémálmok gyötrik, és igyekszik hasznossá válni csakhogy Tamlin mindentől eltiltja, ami picit is veszélyeztetheti az életét. Szervezik az esküvőt, de egyre több a kétely, valóban meg kell-e tartani...?  Látjuk, hogyan romlik Feyre mentális és fizikális állapota napról-napra, és azt érezhetjük, Tamlin is cserbenhagyja. 

Hiányoltam az első hónapokban Rhyst, nem értettem miért nem követeli azt, ami neki járna. Csakhogy a leglehetetlenebb pillanatban-az esküvő napján megjelenik, és Feyre kénytelen vele tartani. Ezzel együtt egy ingoványos útra tér, hiszen az elküvő félbemaradt, és bár nem kellett választ adnia, de a levegőben lógott a kétségbeesése, bizonytalansága...

Tamlinban hatalmasat csalódtam, egyfajta karaktergyilkosság is történt. Míg az első részben Ő volt a megmentő lovag, itt egyre inkább árnyaltabb lett a kép, és Rhys volt a fény, hiába az Éjszaka udvarának főura. Lucien is mély nyomot hagyott bennem. Egyre inkább érzem őt bábnak, aki inkább fejet hajt, minthogy szembe menne az urával, attól függetlenül, bármennyire nem ért egyet. 

Feyre és Rhys kapcsolatának alakulása nagyon izgalmas volt, kellően színes, csípős, és fájdalmas, mégis melegséget adó. Imádtam, ahogy szabadjára engedte, és engedte, had döntsön saját sorsáról, Tamlinnal ellentétben. Nem kímélni, hanem tanítani akarta, bár nem meglepő módon önös érdekei is hajtották. 

Ami Feyre testvéreit illeti, nagyon nehéz helyzetben vannak. A halandók földjén élnek, de kénytelenek szövetkezni a tündérekkel, bármennyire is útálják őket. Nesta a mai napig nem vívta ki a szeretetemet, de tisztelem azt az erőt, ami benne lakozik. Nagyon kegyetlen játékban vettek részt, amiben esélyük sem volt nyerni... nagyon sajnáltam őket, és együtt éreztem velük. Remélem az idő segíteni fog nekik, hogy megbékélhessenek a kialakult helyzettel, és tovább tudjanak lépni. 

Sokkal erősebb volt a második rész mint az első, pedig az előzőnél sem unatkoztam. Egyre jobban imádom ezt a világot, és azonnal bele is fogtam a harmadik rész olvasásába. Színvonalas, összetett, alaposan átgondolt, és bölcsen, előrelátóan felépített sorozat. Ha még nem olvastad, akkor ne várj tovább, tényleg nagyon jó sorozat!

Az előző részről IDE kattintva olvashatod el a véleményem.

Ez is érdekelhet...

0 megjegyzés

Flickr Images