Swift

Rácz-Stefán Tibor - Túl szép


"A túlsúlyos Márk mindennél jobban vágyik rá, hogy végre igazán szeressék. Mégis, azt hiszi, hogy a súlya miatt nincs joga a szerelemre. Elkeseredésében finomságokba fojtja bánatát. 
Vajon a csupaszív srácra rátalálhat a nagy Ő? 
Képes lesz elfogadni önmagát?

Olivér profi úszó, ám doppingbotrányba keveredik, eltiltják a versenyzéstől, és darabjaira hullik az élete. Azt sem tudja, mit hoz a holnap, a szerelemre gondolni sem mer. 
Újjáépíthetjük a nulláról az életünket? 
Rátalálhatunk az igazira akkor is, ha nem keressük?

A két fiú közös munkahelyen kezd el dolgozni. Előbb megismerik egymást, aztán a titkaik is felszínre bukkannak. De kialakulhat köztük több, mint barátság? Vagy csak a külső számít?
Van egy pont, amikor az ész a szív útjába áll…"

Már olvastam Rácz-Stefán Tibor előző könyvét (Fogadj el!), ami nekem nagyon tetszett, így nem féltem nekikezdeni az újabb könyvének sem.
Szeretem a romantikus regényeket, jól esik a lelkemnek, mikor részese lehetek egy pár szerelmének és közös történetüknek, de nem kedvelem viszont azt a túlontúl picsogós fajtát. 

Márk egy túlsúlyos srác, aki nem igazán mozdul ki, visszahúzódó, de azért vannak barátai. Olivér az ellentéte. Igazán jóképű, ráadásul komoly eredményeket ért el a sport terén, és rettentő magabiztos.
A kettejük története nem rejtegetett túl sok meglepetést, kiszámítható volt, mégis teljesen elrugaszkodott a valóságtól. Hiszen hol látunk olyat, hogy egy ismert, jól kinéző sportember leáll egy túlsúlyos visszahúzódó sráccal? Sehol...
Nehéz volt félretenni a realitást kedvelő oldalam, viszont amint sikerült sokkal élvezhetőbb lett. :) 
Nagyon alaposan lett felépítve a kettejük kapcsolata, semmi sem volt elsietve, és tetszett, hogy olyan témákat is pedzegetett, amikkel nem sok könyvben találkozom. 
Kettejük közül talán nem is tudnék választani, hogy kit kedveltem jobban. Márk egy kedves, figyelmes karakter, de alkalmanként idegesített a túlsúlyával kapcsolatos gondolatmenet. Nem annyira kedveltem mikor sajnáltatta magát, főként amiatt, mert olvashattuk, miket evett össze, így sajnos ezeket a felesleges kilókat magának köszönhette. 
Nem kedvelem a beképzelt embereket, így ki gondolta volna, hogy Olivér sem nőtt az elején a szívemhez. Viszont benne azt a hatalmas jellemfejlődést szeretem, és hogy felül tudott emelkedni a csillogáson, a pénz hívó szagán. Nem sok embernek sikerülne....

Szóval mind a kettejüket kedveltem a maga módján, és valóban szerethető mesebeli páros voltak. 

Volt egy szereplő, akit nem igazán tudtam hova tenni, mégpedig Dorina. Az elején nagyon kedves csajszinak tűnt, és hű barátnak. Majd egy félrecsúszott éjszaka után kiderült, terhes. Az abortusz nagyon komoly döntés, amiben Márk bár mellette állt, nem segítette a döntését, hiszen nem az övé a gyerek, nem neki kell meghoznia ezt az életre szóló döntést.
Persze ki gondolná a mai mentalitást követően, hogy megtartja a gyereket? Az abortusz mellett tette le a voksot, amit elég hamar megbánt, és Márkot hibáztatta, miért nem akadályozta meg. Innentől pedig tejesen kifordult magából... 
A lelkem legeslegmélyebb bugyrában egy cseppnyi megértést sikerült kicsikarni magamból, bár szánalommal vegyítve. KÖNYÖRGÖM!! Ha valaki az abortuszt választja, ne hibáztasson senkit, főleg ne egy barátot, aki csak lelkileg támogatta. Egy terhességhez két embernek kell odatenni a seggét, és ha becsúszik a baba, vállalják a felelősséget. 
Valószínűleg ez a mély indulat annak köszönhető, hogy a szüleim belém verték, hogy az abortusz=gyilkosság. Elítélem... 
Persze a karaktereken túl maga a könyv élvezhető volt, és bár komolyabb témákat is boncolgatott, mégis kiváló választás lehet annak, aki egy jó kis könyvet keres a hétvégi kikapcsolódásra! :)
Kíváncsian várom Tibor következő könyvét, mivel tetszik a stílusa, és nagyon szimpatikus, hogy minden könyvében próbál olyan témákhoz nyúlni, amik egyrészt nem egyszerűek, másrészt pedig beszélnünk is kell róla (abortusz, kiközösítés, túlsúlyprobléma, depresszió, drog...). 
Személy szerint nekem az előző könyve jobban tetszett, bár érdekes volt olvasni a többiek véleményét, mert úgy tűnt, az olvasók nagyobb részének a Túl szép volt a favorit. Ebből is láthatjuk, mindenki más-más személyiség, és ez így is van jól! :)

Ha felkeltette az érdeklődésed, ide kattintva akciósan van lehetőséged megvásárolni! :)





Egy kis érdekesség:Abortusz



Az elmúlt években nagy port vert fel annak a 27 éves kínai nőnek az esete, akit héthónapos terhesen kényszerítettek a hatóságok abortuszra. Míg nálunk három hónapos magzatig lehet legálisan abortálni, addig Kínában egészen a magzat hat hónapos koráig. Az emberben ezek után felmerül a kétely, hogy akkor ez hogy van? Mennyi idős korig lehet magzatot elhajtani?


Az utóbbi kérdés nem költői. Míg pár tíz évvel ezelőtt egy amerikai sci-fi szerző még csak utópiaszerűen írt arról a társadalomról, ahol a számolni rosszul tudó, 12 éves gyerekeket elviszi az abortuszkocsi, addig manapság sajnos úgy tűnik, ez nem annyira elképzelés, mint realitás. A brit Journal of Medical Ethics egyik cikkében két bioetikus ezt írja „az újszülött hasonló erkölcsi kategóriába esik, mint a magzat, ezért minden olyan esetben, amikor az abortusz engedélyezett, engedélyezni kellene a szülés utáni abortuszt is"...


De mi is történik tulajdonképpen az abortusz során? Gyakorlatilag legálisan megölünk egy embert. S erről érdekes módon senki nem beszél, a jogvédők hallgatnak, pedig ez a kis apróság, akinek ujjlenyomata és érzelmei már vannak, nem tud segítségért kiáltani, mikor közeledik felé az abortuszkanál... Igen, abortuszkanál. Ez az eszköz, mellyel a beavatkozást végzik, s egy hegyes végű fagylaltoskanálhoz hasonlít. Számos, abortuszról készült felvétel során tisztán látszik, hogy az alig pár hetes ember rémülten próbál menekülni az egyre közeledő kanál elől, s száját néma sikolyra nyitja...


Borzasztó képsorok. De a legborzasztóbb nem ez. Van sav is, ami egymás után szétmarja a tagjait, s a nőben fejlődő apró ember mindent érez, majd percekig vergődik, egészen a végig.


Az abortusztabletta sem más. Ekkor ugyanis az ember a kapszula bevétele után otthon leül egy hokedlire, és szépen lassan megvárja, hogy gyermeke testrészei kipotyogjanak alul. Először egy láb, aztán egy fej. Ezeket akkurátusan meg kell számolni, hogy mind meglegyen...


Mindezek érzékletesen szemléltetik, miért mondják az abortuszra sokan azt, hogy gyilkosság (a Katolikus Egyház szerint egyenesen halálos bűn). Egy nő kényelemszeretete vajon tényleg fontosabb, mint egy emberi élet? Mi visz rá valakit arra, hogy a szíve alatt gyilkolja meg a saját magzatát?


A világon eddig több embert öltek meg abortusszal, mint amennyi a történelem összes háborúja során elhunyt. Magyarországon minden harmadik percben meghal egy ember. 1956 óta több mint 6 millió kis magyart küldtünk legálisan az árnyékvilágba...


Végvári Júlia - Kitartás.hu


Forrás: http://kitartas.net/2013/07/08/az-abortusz-gyilkossag

~Harmatcsepp~

Ez is érdekelhet...

0 megjegyzés

Flickr Images