Swift

Nicci French - A kételynél is erősebb

 


"Ellie Falkner világa megsemmisül. Greg, a férje autóbalesetben hal meg – méghozzá nem egyedül. Az anyósülésen megtalálják Milena Livingstone testét, a nőét, akiről Ellie még csak nem is hallott soha.

Ellie azonban a környezetében élők suttogásai és gyanakvásai ellenére is vonakodik elhinni a nyilvánvaló következtetést: a férje a jelek szerint megcsalta. Talán a bánat, a gyász okozza, de Ellie úgy érzi, muszáj megtudnia, ki volt az a nő – és be kell bizonyítania, hogy Gregnek a látszat ellenére nem volt házasságon kívüli kapcsolata. Hamarosan rádöbben, hogy férje és az ismeretlen nő halála nem véletlen baleset volt. Vajon Ellie csak azért kapaszkodik annyira a gyilkosság vádjába, hogy segítségével elkerülje a fájó igazságot a házasságáról? Vagy még baljóslatúbb felismerés vár rá? Milyen titkok fekszenek mélyen elrejtve közös életükben és közös múltjukban."


Nagyon érdekesnek tűnt a történet, nem volt kérdés hogy el szeretném olvasni - bár ne tettem volna... Ellie és Greg házassága teljesen normális volt. Majd Greg halála az ismeretlen nővel mindent felborított. Az elején teljesen együtt tudtam érezni Ellievel,hiszen borzasztó és egyben felfoghatatlan lehet elveszteni a társunkat. Arról nem beszélve hogy egy idegen nő ült mellette, akit Ellie nem is ismert, ami rengeteg kérdést vet fel. Ki ez a nő?Miért ült Greg mellett? Mit kerestek ketten késő este a baleset helyszínén? Vajon tényleg a szeretője volt? Az egész életük hazugság volt? Én sem tudtam volna ebben a formában a balesetet és egyben a férjem elvesztését lezárni , hiszen mindenki keresné a válaszokat. 

Ellie elkezdi belevetni magát a nyomozásba, majd egy ponton másnak kiadva magát próbált új információkhoz jutni.  A hazugságok sorozata olyan lavinát indított el, amit ő sem tudott volna elképzelni, és bár ki akart szállni, mégsem tudta megtenni. Rögeszméjévé vált hogy bizonyítsa férje ártatlanságát vagy épp hűtlenségét.  

Maga a történet szerintem még jó is lehetett volna. Voltak benne jó fordulatok, de egyszerűen vontatott volt az egész. Gondolkodtam rajta hogy abbahagyjam-e, de ha már belekezdtem, tudni szerettem volna mi lesz a vége. A könyv első harmada (ha nem a fele) nem kötött le, nehezen indult be a cselekmény. Azt követően azt éreztem, na végre! Felpörögtek az események,csepegnek az információk, egyre inkább körvonalazódik mi is történhetett. Egyre inkább érződött előre eltervezett gyilkosságnak,mint véletlen balesetnek, de valahogy mégsem futottak össze a szálak. Lassacskán kezdett magával ragadni a könyv, viszont sajnos a vége számomra összecsapott lett, hiányérzetem maradt a gyors lezárás miatt. Sajnálom, mert tényleg lehetett volna jó is. Az alapötlet nagyon tetszett, a fordulatok is jók voltak, de valahogy mégsem volt kerek egész. 


Magáról az író(k)ról pár szó:

A Nicci French álnév egy brit újságíró-házaspárt (Nicci Gerard és Sean French) takar, akik 1990-ben kötötték össze az életüket, és az elmúlt húsz évben számos lélektani krimit írtak. A munkamódszerük igazán különleges: előre kitalálják a cselekményt, majd felosztják egymás közt a fejezeteket, és miután suffolki házuk két végpontjába elvonulva megírták őket, leellenőrzik egymás munkáját. Mára a műfaj egyik legnépszerűbb alkotóiként tartják őket számon Angliában, a Killing me Softly című regényükből Joseph Fiennes és Natascha McElhone főszereplésével filmet is forgattak, a Secret Smile és A kételynél is erősebb pedig sikeres tévésorozatok alapjául szolgált.
A házaspárnak két gyermeke van, a nevelésük mellett folyamatosan írnak.





Ez is érdekelhet...

0 megjegyzés

Flickr Images