esszé
Hála
memoár
Oliver Sacks
Oliver Sacks - Hála
.jpg)
Fülszöveg:
Méltósággal búcsúzni – lehetséges ez? Oliver Sacks két évig küzdött a rákkal, ez idő alatt a New York Times-ban publikált négy esszét, amelyeket aztán egy mini-memoárkötetté fűzött össze. Könyvében megrendítő őszinteséggel számol be arról, mit jelent egy életet bevégezni, és hogy hogyan békéljünk meg saját elmúlásunkkal.
„Nem áltatok senkit: félek. De a legerősebb érzés bennem mégis a hála. Szerettem és szerettek, rengeteget kaphattam és cserébe valamennyit adhattam magam is. És mindenekelőtt érző lény voltam, gondolkodó állat, ezen a gyönyörű bolygón, és ez már önmagában véve is kivételes kegy és csodálatos kaland volt.”
Véleményem:
A véletlen folytán akadtam erre a kis memoárra, mégis az első
pillanattól megfogott.
A
halál egy olyan témakör, amit tabuként kezelünk, pedig az élet elkerülhetetlen
lezárása. Van, akinek lehetősége akad felkészülni a közeli távozásra, míg
másoknak egy pillanat alatt szakad véget az élete. Oliver Sacks a kiújuló rák
miatt tudja, a halála elkerülhetetlen, és igyekszik az utolsó hónapokat is
olyan minőségben és szellemi tevékenységben tölteni, ami az egész életét jellemezte.
A könyv különlegessége, hogy 4 esszé mindössze az, amin keresztül
megismerhetjük haldokláshoz és az elmúláshoz kapcsolódó gondolatait. Feleleveníti
életének meghatározó élményeit, tanulságot von, és a bölcsességeit megossza
velünk.
Ezek az írások nagyon különböző pillanatokban készültek (a
betegség első pillanataiban, vagy épp a halálát megelőző hetekben), ezáltal
teljes rálátást is adnak, miként lehet jól hozzá állni az elmúláshoz, és aki
akar, egyben sokat tanulhat Oliver élethez való hozzáállásáról.
Együltő
helyemben elolvastam, hiszen csupán 56 oldalas volt a könyv, mégis olyan mély
és erős mondanivalót adott át, amit sokáig magammal fogok vinni, és egyfajta
ráeszmélésként is éltem meg, hogy nagyon szeretnék hasonlóan vélekedni az
életemről, amikor a halál már az ajtómon kopogtat. Szerintem ezt a szemléletet
tanulni kell, és csak kevesen képesek az élet minden egyes pillanatát ilyen
mentalitással megélni, mégis azt érzem, törekedni szeretnék erre, hiszen nagyon
felemelő volt az a hála, ami Oliver élettapasztalatán át visszaköszönt.
Nagyon
értékes olvasmány volt, és ezt követően szeretnék több ilyen könyvet a kezembe
fogni, mert úgy érzem határozottan gazdagította az életemet, és csak annyit
mondhatok: Hálás vagyok, hogy ráleltem erre a kincsre!
"Én nem úgy tekintek az időskorra, mint valami egyre jobban elkomorodó korszakra, amit az ember úgy-ahogy elvisel, és megpróbálja a rosszból a legjobbat kihozni, hanem a szabadság és a kötetlenség örömét látom benne, amikor a mindennapi élet béklyóit lerázva végre a saját örömömre kalandozhatok, és egy teljes élet érzéseit és gondolatait önthetem egységes egésszé."
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Oliver_Sacks
0 megjegyzés