A Maxim Kiadó jóvoltából megérkezett a Nyaxia koronáinak 2. része, amely A hamvak és az elátkozott király címen jelent meg. Ha kíváncsi vagy hogyan alakul Oraya és Raihn kapcsolata a Kejarit követően, tarts velünk a turné során, és ha szerencsés vagy, megnyerheted a Kiadó által felajánlott könyv egy példányát is.
Könyv adatai:
Kiadó: Maxim Könyvkiadó Kft.,
Oldalszám: 672
Fordította: Ladányi Csilla
Megjelenés: 2024.12.12.
ISBN szám: 9789634997801
Fülszöveg:
A szeretetet és a szerelmet is fel kell áldoznia a hatalomért.
Véleményem:
Nem
szoktam vámpíros könyveket olvasni, amit ennek a sorozatnak az első része tört
meg nálam. Nagyon elvitt Oraya és Raihn különleges szövetsége, és az elképesztő
lezárást követően izgatottan vártam a folytatást. A Maxim Kiadó szerencsére
nagyon kegyes volt az olvasókkal, hiszen csupán 3 hónapot kellett várnunk, hogy
elolvashassuk a folytatást. (Az első részről készült bejegyzés ide
kattintva olvasható.)
Oraya és
Raihn kapcsolata a Kejarit követő árulással végérvényesen tönkrement, hiszen a
férfi ölte meg Oraya apját, Vincentet. A hatalomért való küzdelem valóban egy
véres és kegyetlen 'játék', ahonnan senki sem kerülhet ki sértetlenül, hegek
nélkül.
Raihn
igyekszik átvenni a királyságot, csakhogy a támogatóinak száma igazán csekély,
hiába viseli az örökösök jegyét, emellett pedig Oraya sem könnyíti meg a
dolgát, bár nem a hozzá illő módon: teljes elszigeteltségben és visszahúzódva
éli mindennapjait. Raihn igyekszik a hatalom és Oraya között lavírozni, de
választania kell melyik a fontosabb számára, hiszen mindkettőt nem tarthatja
meg egyszerre hosszútávon...
Oraya
mély gyászba süllyedve igyekszik átvészelni a mindennapokat, és már semmi nem
érdekli. Vincent halála, és egyben az, hogy Raihn végzett vele, egy
megbocsáthatatlan árulás része, amire nincs magyarázat. Szeretne szabadulni
ettől a köteléktől, de lehetetlen feladatnak tűnik kijátszani Raihn figyelmét
és persze az érzékszerveit.
Ez a
könyv merőben más volt, mint az első rész. Bár itt is ellenséges viszonnyal
fordulnak az elején egymás felé, a különbség az, hogy itt már elveszett
közöttük a bizalom. Miközben
fulladoznak a nyomás alatt, már nincs semmi és senki aki valóban segíthetne nekik... Igazán nehéz
meghatározni ki mellé állok mint olvasó, mert bár valóban sok mindennek
hazugság az alapja, egyszerűen érthető mindkét oldal, és egyik karaktert sem
önző cél vezérelte.
Sokáig nagyon
sajnáltam Orayát, de mikor már 200 oldal arról szól hogy mennyire gyűlöli de
eközben mégis vonzódik Raihn-hez, akkor azt éreztem már, hogy egy helyben
toporgunk, és kezd elegem lenni. Az, hogy Vincent olyan sok módon manipulálta,
kihasználta, visszaélt a tudatlanságával és a saját kénye-kedve szerint
formálta, az meglepő módon nem zavarta annyira Orayát, mint az az egy
gyilkosság, amit Raihn véghezvitt. És bár valóban fájó pontot talált el, mégis
a több ezer védtelen és elnyomásban élő vámpírt és ember szeretett volna
felszabadítani. Ezt mérlegelve talán nem is olyan nehéz ezt az egy életet elengedni.
Nehezen éltem meg egy idő után ezt a szenvedést, de szerencsére nem voltam
sokáig mélyponton, hiszen elérkezett egy olyan katartikus pont, amikor a legnagyobb
ellenségek a nagyobb jó érdekében felismerték, hogy össze kell fogni, és együtt
sikerülhet csak kikerülni ebből az elfajult helyzetből.
Ezt
követően ismét visszatért az a rendkívül izgalmas és szerethető sodródás, ami
az első könyvet végig jellemezte. Sőtt, a végső 200-250 oldal szerintem
letehetetlenre sikerült! Imádom ennek a világnak a felépítését, a vámpírok
jellemzését, és a karakterekben rejlő lehetőségeket.
Ami
egyébként még a könyv érdekessége, az az időnkénti múlt felidézése Raihn
szemszögéből. Ez a legtöbbször szerintem nem volt annyira érdekes és
kizökkentett az olvasásból, de persze voltak olyan részletek, amik meg pont
hogy igazán érdekeltek. Annak nagyon örültem hogy a könyv végén sok Vincenttel
kapcsolatos kérdésemre választ kaphattam, és végre megértettem mit miért tett.
Kicsit így megváltozott róla a véleményem, bár ettől függetlenül tartom azt a
gondolatot, hogy rendre rossz döntéseket hozott meg Orayával kapcsolatban.
Oraya és
Raihn továbbra is a szívemnek kedves karakterek maradnak, de azt érzem, nagyon
jó írói döntés, hogy a történetük két könyv erejéig tartott, mert szerintem így
egy csodás, kerek történetet kaptunk, és a további kötet talán már csak árnyéka
lehetne ennek.
A könyv
végén található szerzői megjegyzésben olvashatunk továbbá arról, hogy bár itt
lezáródik Oraya és Raihn története, a sorozat mégis folytatódik, és a harmadik
rész nem is akárkiről fog szólni! A kedvenc karakterem, Mische lesz a
főszereplő, és róla fogunk többet megtudni. Nagyon kíváncsian várom, hiszen egy
rendkívül humoros, szórakoztató karakter, aki mégis egy súlyos terhet,
történetet cipel, és várom, hogy többet tudhassak meg róla és a kalandos
életéről.
Összességében
ezt a részt is nagyon szerettem, de kicsit kevesebbnek éreztem mint az első
részt. Szerintem sok volt ez a 672 oldal. Ha picit rövidebb lett volna, és
néhány történés rövidebb lére lett volna eresztve, akkor még szerethetőbb lett volna. Ettől függetlenül
nem kérdés, a további részeket is el fogom olvasni, és szerintem ez egy
kihagyhatatlan könyv sorozat!!
Nyereményjáték:
A játék során különböző vámpíros könyvekből idéztünk, és a ti dolgotok kitalálni mi a könyv címe, majd beírni a helyes megfejtést a Rafflecopter megfelelő sorába.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Az én feladványom:
“Mekkora tér. Milyen csönd. Micsoda néptelenség.
Ehhez képest a hulla maga a megtestesült egészség.”
Állomáslista:
01.04. - Milyen könyvet olvassak?
01.06. - Angelika blogja
01.10. - Insane Life
01.12. - Könyv és más
01.14. - Kelly és Lupi olvas
01.16. - Kitablar