Milyen könyvet olvassak?

Katherine Webb - Ha eljő az éj

Fülszöveg:

„A szegénységbe született Leandro Cardetta gazdag emberként tér vissza Amerikából a szülőföldjére, Dél-Olaszországba. Felbéreli az angol építészt, Boyd Kingsley-t, hogy készítsen terveket omladozó palazzójának felújítására. A férfit elkíséri kamasz fia és visszahúzódó, bátortalan második felesége, Clare is, hogy együtt töltsék a nyarat Leandro vendégeként.

A védett palazzo biztonságot nyújtó falain kívül azonban forrong a tartomány. A napról napra élő napszámosok mind elkeseredettebbek, és bármit megtennének, hogy munkához és élelemhez jussanak. Az egyikük Ettore, Leandro unokaöccse, aki túl büszke ahhoz, hogy a nagybátyjához forduljon segítségért. Ám amikor egy nap súlyosan megsérül, nincs más választása, mint hogy az ő ajtaján kopogtasson. És amikor a nagybátyja házában találkozik Clare-rel, minden visszavonhatatlanul megváltozik…

1921 nyarán, a perzselő hőségben számtalan titkokkal terhelt életút keresztezi egymást a kietlen Pugliában. Egészen pontosan hogyan gazdagodott meg Leandro Amerikában? Miért tudja a hatalmában tartani Boydot? És ahogy eljő az éj, lassan minden titokra fény derül…”

A könyvet a General Press Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni, amit ezúton is köszönök a kiadónak! :)

A történetben két szál váltakozik : Egyrészt Clare családja, és érzései kerülnek bemutatásra, miközben egy végzetes utazás kezdi életét. Férje, Boyd Pugliába utazott, mert oda szólította munkája, és megkérte családját, csatlakozzon a nyárra. Egy nevelt gyermekük van, Pip, aki a férfi első házasságából született.

Elsőként boldog család benyomását keltik, Pip és Clare teljesen egy hullámhosszon vannak, jól megértik egymást. Bár Boyd is egy jó férjnek mutatkozik, mégis valamiért nem lopta be magát a szívembe. Ahogy az asszony megérkezik a végállomáshoz, és leszállnak, eléggé nyomasztó lesz minden.

„Ahogy kinyitják a vagon ajtaját, forró, fullasztó levegő csapja meg az orrukat, és mintha vérszagot hozna. Igen, az alvadt vér fémes bűze az. A mély, szíverősítőnek szánt lélegzet megakad a torkán; Clare undorodva néz körül.”

Ezután nem is tudtam mire számíthatnék. Egy autóval elindulnak a célállomásig, Leandro házába. A férfi, és felesége, Marcie boldogan fogadják vendégeit, de valahogy Claret nem nyűgözte le. Pip sem találja a helyét ebben a kietlen vidéken, és ráadásul gyerekeket sem látnak sehol… ahogy a napok telnek, kiderül, Leandro nem véletlenül hívta ide a családot, és úgy tűnik nem is akarja őket elengedni...

A másik szereplőnk Ettore. Az Ő élete teljesen más. Egy lukban lakik apjával, testvérével, és annak kisfiával. Rettentő bűz terjeng, amit részben a mosdatlanságuk okoz. Sajnos nem az igénytelenségük okán nem tisztálkodnak, hanem mert elfogyott a havi vízkészletük, és nincs pénzük többet venni. Ebben a nyomornegyedben mindenki éhbérért dolgozik, és nem látnak lehetőséget, hogy valaha változni fog valami… Ettoret egy súlyos baleset érni, melynek következtében nagybátyja segítségére kényszerül a felépüléséig.

Itt már sejthetjük, hogy hol fognak összeérni a szálak. Sajnos ez nem egy felhőtlen romantikus regény. Mély nyomot hagynak bennük azok a mindennapos erőszakos cselekmények, az összetört emberek, és az a rengeteg elvesztegetett élet. A parasztok fellázadnak, és csak sodródunk az eseményekkel… egyszerűen annyira nehéz volt néha eldöntenem, hogy én miként cselekedtem volna a szereplők helyében? Mert bár tudom mi lett volna a helyes, nem tudom lett volna-e bátorságom bármit tenni, mikor kirángatnak valakit az otthonából, és minden szó nélkül összeverik. Ti kiálltatok volna a tett elkövetői ellen? Vagy csak ledermedve álltatok volna a többi ember között?

Nehéz, valóban nehéz regény volt. Viszont mivel az egész könyv valóságos eseményekre épült fel, csak ajánlani tudom, hiszen ennek köszönhetően ismét sokat tanultam.

Ráadásul egy olyan történelmi eseménynek lehetünk részesei, ami nem olyan elcsépelt, és számomra ez is nagyon feldobta a regényt!!

Nem gondolom, hogy ma Magyarországon könnyű helyzetben lennénk, de egy ilyen könyv elolvasása után azt hiszem, mindannyian tudjuk értékelni azt, amik van. Akár a nem túl jól fizető munkánk, vagy az egyik legjobb dolgot, amink lehet: a szabadságunk.

Bátran ajánlom a könyv elolvasását, mert nem egy csöpögő szerelmi regény, és sok kalandot tartogat. Nem is beszélve arról, hogy mennyi titkot és hazugságot rejteget magában, ami nem kevés fordulatot hoz a szereplőink életébe.

Felkeltette az érdeklődésed?

Ide kattintva tudod megvásárolni.

10/8,5

Egy kis érdekesség: Puglia, avagy ahol a regény játszódott:

Földrajz

Puglia egy minden ízében dél-olasz régió, ők a ‘csizma sarka’, egyben itt található az ország legkeletibb pontja is (Punta Palascia), amely mindössze 80 km távolságra van Albániától. Északon, délen és keleten tenger határolja.

A régió földrajzi vonatkozásairól dióhéjban annyit, hogy alig-alig találunk hegyvidéket, összterületének mindössze csak kb. 1,5%-án, így nagyjából fele-fele arányban síkságok és dombságok alkotják. A síkságok közül itt van a Pó-síkság utáni második legnagyobb egybefüggő sík terület Olaszországban, a La Tavoliere delle Puglie, melynek területe mintegy 3 000 km2. A régió kb. 80%-át mészkő alkotja, így sziklákat, dolomitokat találhatunk bőséggel. Partja részben köves-sziklás, rengeteg barlanggal, és az Egészségügyi Minisztérium a partszakasz 98%-át fürdőzésre alkalmasnak nyilvánította.

Klímája egyértelműen mediterrán, forró és száraz nyarakkal és enyhe telekkel. Hó csak a kevés hegyvidéki részen fordulhat elő, de ott is csak a keletről érkező komolyabb hideg légáramlatok hatására. Ősszel és télen inkább jellemzőek a ködös éjszakák és hajnalok. A nyarak forróságát a tenger felől érkező szelek teszik elviselhetőbbé.

Történelem

Puglia bizonyíthatóan már 250 000 évvel ezelőtt is lakott volt, később – elsősorban a déli részei – görög fennhatóság alatt állt, majd a Nyugat-Római Birodalom idején a híres Via Appia és Via Traiana építése révén stratégiai fontosságúvá vált. A birodalom bukása után – köszönhetően a bizánciaknak, a normannoknak és a sváboknak – szenvedéssel teli időszak következett. A Nápolyi Királyság és a spanyolok után a franciák is idelátogattak a XIX. század elején, innen a feudalizmus és az igazságszolgáltatás új elemei származnak. A fasizmus és a második világháború után a mezőgazdaság gyors fejlődésnek indult, és a legfontosabb ágazat volt sokáig; egészen addig, míg végül a ’70-es, ’80-as évektől turizmus nagyobb jelentőségre nem tett szert.

Nevének eredete nem teljesen tisztázott, az egyik legvalószínűbb verzió, hogy az Apulia szóból származik, amely pedig az Apluvia-ból jön, jelentése valami olyasmi, hogy az ‘eső nélküli föld’. Érdekesség, hogy néhány évtizeddel ezelőttig következetesen a Le Puglie megnevezés volt használatban a régióra, ez az utóbbi időben alakult át írásban és szóban is Puglia-vá.

Nyelvjárások

Puglia nyelvészeti szempontból is csemegének számít. Az itt beszélt dialektusokat két nagy csoportba oszthatjuk (igen, annyi van, hogy csoportosítunk), az egyik ezek közül a dél-olasz dialektusoké, a másik pedig az extrém dél-olasz dialektusoké. Az előbbi csoportba tartozik a pugliai tájszólás, a barival és a foggiaival együtt (meg még néhány, a környező régiókra inkább jellemző tájszólások is ide sorolhatók), a másodikba pedig a salentoi, a lecce-i, a brindisi és a gallipoli nyelvjárás, amelyek inkább a szicíliai és calabriai extrém tájszólások rokonai.

De, hogy az örömünk teljes legyen, beszélnek itt még olyan nyelvjárásokat is, melyeknek egyes idiómái a neolatin nyelvekkel köszönőviszonyban sincsenek, ezek közül ismerjük (hát, ha mi nem is, de ők biztosan ismerik) a griko és az albereshe tájszólást, melyek értelemszerűen a görög, illetve albán nyelv hatásait viselik magukon.

Gazdaság, közlekedés

Gazdasági értelemben a régió az ország összessége szempontjából nem tartozik a legjelentősebbek közé, a turizmus azonban mindenképp kiemelendő. Puglia-ban hihetetlen számban találhatók meg a legkülönfélébb, kisebb-nagyobb kastélyok, melyek komplett körutazásokra csábítják a gyanútlan turistát. A látnivalók száma gyakorlatilag kifogyhatatlan, remélhetőleg lesz alkalom időről-időre bemutatni egyet közülük.

Mezőgazdaságát jellemzi, hogy itt (nevezetesen Foggia tartományban) termesztik az olasz paradicsom 50%-át.

Számos főút mellett az A14 és A16 autópályákon Bologna, illetve Nápoly felől érhető el legkönnyebben. Emellett állami és magán vasútvonalak könnyítik a közlekedést. Repülőterei közül a legjelentősebb Bari-ban van, ezt Karol Wojtyla-ról nevezték el. Leghíresebb és legnagyobb kikötője is ebben a városban van, innen Horvátország, Montenegro és Görögország felé/felől indulnak/érkeznek a kereskedelmi vagy turisztikai céllal közlekedő hajók.

Forrás: http://olaszorszagrol.hu/tartomanyok/puglia/

~Harmatcsepp~

Jane Shemilt - Lányom

A General Press jóvoltából volt lehetőségem elolvasni ezt a könyvet, ezúton is nagyon szépen köszönöm Nekik! :)

Naomi 15 éves tinédzser eltűnik az iskolai színjátszó kör előadása után. Az orvos házaspár, Jenny és Ted élete darabokra hullik.

„Naomi Mariájában hihetetlen módon keveredik az ártalmatlanság, és a szexualitás. Új csillag született”

Fiatal lányuk szép, okos, intelligens – tökéletes gyerek az anya szemében. Orvosként egyensúlyoz a hivatás, a gyermeknevelés, és az anyaság feladatai között. Meglátása szerint minden rendben, ebben a férje megerősíti. Kisebb problémák jelentkeznek az iker fiúknál és Naominál. Nem tulajdonítanak ennek különösebb jelentőséget: fiatalok, lázadnak…ez teljesen normális.

A család darabjaira hullik… A szülők vádolják önmagukat, hogy nem vették észre a jeleket.

”A 15 éves Naomi Malcolm játéka korát meghazudtoló érettséget mutat.”

A tökéletes családkép hirtelen felborul, Jenny szeméről lehull a fátyol, meglátja, hogy baj van, nem ismeri a lányát. A nyomozók szerint két lehetőség van: erőszakkal vitték el, vagy önként távozott. Csak az utóbbit akarja Jenny elhinni…

Egy év elteltével még mindig semmi eredmény, kihűltek a nyomok, a nyomozás lelassul. Michaeltől Jenny kap egy vázlatfüzetet, hogy írja le a múltat, segít a tragédia feldolgozásában. Az anya időutazásra visz minket az eltűnést megelőző napok, s az azt követő időszak eredményeit tárj fel előttünk.

Nem akar, és nem tud beletörődni lánya elvesztésébe. Nyomokat keres, hogy min siklottak el… Vajon megtalálja elveszett gyermekét élve?

Jane Shemilt első regényét tartottam a kezemben. Az írónő úgy forgatta a tollát, hogy e mű részének éreztem magam. Átéltem minden reményt, fájdalmat. Mi, szülők, sok hibát követünk el gyermekeink felnevelése során. Sok mindent figyelmen kívül hagyunk, aminek később súlya van. A szerencsések észreveszik, és esélyt kapnak a helyrehozatalra. Vajon Jenny is megkapja ezt a lehetőséget?

Kedves Olvasó! Akár szülő vagy, akár még nem, élvezni fogod ezt a művet!

Felkeltette az érdeklődésed? Ide kattintva most 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg a könyvet! :)

Értékelésem: 10/10

Egy kis érdekesség:

16885.

Ennyi volt hazánkban a bejelentett gyerekeltűnések száma a tavalyi év során. Bár legnagyobb részük megkerült, több mint 800 fiatalkorúra jelenleg is várnak valahol... Uniós viszonylatban nálunk a legmagasabb az eltűnő gyerekek aránya.

A több mint 16 ezer eset többsége szerencsére általában néhány órán vagy napon belül megoldódik: a gyerekek önként hazamennek, vagy megtalálják őket. Fontos azt is tudni, hogy a majd' 17 ezer eset nem 17 ezer gyermeke jelent, hiszen, ha egy fiatalkorú - hogy az egyik csúcstartót említsük – 37-szer szökik meg az intézetből, akkor az 37 külön esetnek számít, és a rendőrség adataiból az is kiderül, hogy 1300-1500 gyermek többszörös szökése 9-10 ezer esetet generál évente. Ennek ellenére nagyon rosszul állunk eltűnt gyerekek terén, akiknek aránya sajnos évről évre nő - egy részüket pedig soha nem találják meg. Ők azok, akik bűncselekmény áldozatává válnak.

Szökések

Annak, hogy miért szökik el egy kiskorú, több oka is lehet, de az biztos, hogy akár intézetből, akár otthonról távozik el egy gyermek anélkül, hogy arról tudnának a szülei vagy nevelői, mindig komoly lelki és / vagy fizikai sérelmek állnak a hátterében. Egy agresszív, bántalmazó, vagy épp elhanyagoló szülő, egy kilátástalan, szeretet és figyelem nélküli élet és az ezekből fakadó sérülések egy idő után eljuttatják oda a gyermeket, hogy azt mondja: inkább a bizonytalan, ismeretlen világba menekülést választom, semmint hogy ebben a pokolban éljek tovább, ahol nem számítok, ahol bármit megtehetnek velem, vagy ahol észre sem veszik, hogy létezem és érzek.

Az otthoni, elviselhetetlen helyzetből eltűnő gyerekeket – legalábbis bizonyos időintervallumon belül – nagyobb eséllyel találják meg a hatóságok, hiszen egy gyerek első körben rokonokhoz, barátokhoz, ismerősökhöz fordul „menedékért”. Ám minél több idő telik el a szökés időpontjától számítva, annál nagyobb annak az esélye, hogy a kiskorú – egyedül csellengve éhesen, fáradtan – esetleg szemet szúr azoknak, akik épp az ilyen gyerekekre vadásznak.

Belépés az alvilágba

Azon gyerekek, akik úgy szöknek el, hogy nem fordulnak ismerőshöz, hanem szó szerint nekivágnak a világnak, nagyon gyakran válnak bűncselekmény áldozataivá: elég annyi, hogy egy kedves fiatalember leszólítja őket az utcán és pénzt ajánl nekik cserébe egy kis szívességért - egy kis csomagot kellene elvinni ide és ide. Amiben persze kábítószer van. A pénznek nehezen állnak ellen, magányosak, szomorúak, sérültek, s jól esik nekik a jó szó, a kedvesség. És eközben észre sem veszik, hogy a számukra pokolnak tartott életükből épp most léptek át egy másik pokolba: az alvilágba. Számtalan csel, módszer van, amivel egy fiatal fiút vagy lányt, aki egyedül kószál, meg lehet vezetni. S amint elnyerték a bizalmát, már indulnak is vele valahová külföldre, ahol prostituáltként kénytelen dolgozni, vagy drogos ügyletekbe keveredve süllyed egyre mélyebbre és mélyebbre. Innen visszaút csak nagyon ritkán van…

Világnap az eltűnt gyerekekért

Az Eltűnt gyerekek világnapját minden évben május 25-én tartják. 1979-ben ezen a napon látta ugyanis utoljára édesanyja az akkor hatéves Etan Patzot, aki soha többé nem került elő, és a mai napig nem tudják, mi történt vele. Jelenleg az USA-ban évente kb. 850 ezer gyerek tűnik el, az EU-ban ez a szám éves szinten 250 ezerre tehető.

Ezer Lámpás Éjszakája

Magyarországon 2011 óta sikerrel működő Ezer Lámpás Éjszakája program és kampány szervezőjét kérdeztük, Kárász Róbertet. Kérdésünkre, hogy mi lehet az oka annak, hogy hazánkban ilyen sok gyermek tűnik el, Kárász Róbert így válaszolt: „A felmérések szerint Magyarországon egy család átlagosan 7 percet beszélget a gyermekeivel. Természetesen nem csak ez vezet odáig, hogy egy gyermek boldogtalan, egyedül érzi magát és inkább a csellengést választja. A legtöbb fiatalkorút a szeretethiány, a családon belüli fizikai, pszichés bántalmazás, erőszak ösztönzi arra, hogy elszökjön.” Az Ezer Lámpás Éjszakája programnak köszönhetően egyrészt nagyon sok emberben sikerült tudatosítani, milyen komoly problémáról, aggasztó jelenségről van szó, másrészt a projekt valós segítséget nyújtott az eltűnt gyerekek egy részének megtalálásában. „Utóbbi cél érdekében honosítottam meg Magyarországon az ún. tejesdoboz-akciót. Az Alföldi Tej termékein eltűnt gyerekek fényképeit és adatait jelenítjük meg. Ennek segítségével eddig több, mint 25 eltűnt fiatalkorút találtak meg. A közeljövőben szeretnénk bővíteni azon tartós fogyasztási cikkek listáját, amelyeknek a csomagolásán - hasonlóan a tejhez eltűnt gyerekek képeit jeleníthetnénk meg.”– mondta Kárász. A projekt vezetője úgy véli, egy komoly társadalmi összefogással csökkenteni lehetne az eltűnt személyek (nem csak gyerekek) arányát, ám hozzátette: „Sokkal többet kellene foglalkozni a gyerekek, kiskamaszok lelkével a családtagoknak, hozzátartozóknak, ismerősöknek és barátoknak egyaránt, illetve a gyermekgondozásban részt vevő intézményeknek is növelni kellene a hatékonyságát. Több szeretettel, több odafigyeléssel talán más képet mutatnának a hazai statisztikai adatok.” Az Ezer Lámpás Éjszakája program szervezői azt szeretnék, ha a projekthez az Európai Unió többi országa is csatlakozna, hiszen jelenleg nem létezik hasonló kezdeményezés az EU területén. Reméljük, sikerrel járnak és sokat tudnak tenni azért, hogy minél több gyermek találjon haza.

Forrás: http://www.csaladhalo.hu/cikk/hatter/eltunt-gyerekek-magyarorszagon

~Tyúkanyó~

Diane Pearson – Csárdás

Fülszöveg:

„EZT A TÖRTÉNETET NEM KÖNNYŰ ELFELEJTENI. NAGYSÁGRENDILEG AZ „ELFÚJTA A SZÉL…” MÉRCÉJÉVEL MÉRHETŐ.”
-így értékeli a Sunday Mirror kritikusa ezt a lenyűgöző regényt.
Diane Pearson regénye irántunk , magyarok iránt érzett szenvedélyéből született.
Ebből az ihletből a zsidó gyökerű Ferenc, a Rácz-Rassay és a Káldy család tablóképszerű történetének vonulatai bontakoznak ki.
A történet az első háború előtti években kezdődik, átível a két háborún és 1956 előtt zárul.
A regényt olvasva önmagunkról is többet tudunk meg. Kiderül, hogy ma, a XXI. század második évtizedében, a gazdasági válságok, a szétesni készülő világok, a szétziláltság háborúiban, vannak-e még elsírni való könnyeink, van-e bennünk vágy, hogy sokadszor is szembesüljünk a szembesülhetetlennel, a két háború még mindig fájó, el nem felejthető sebeivel, az önmagát ismétlő történelem tragikumával, a mások megsemmisítésére szinte azonnal kész emberi gonoszsággal, az újra meg újra megjelenő pusztításvágy őrületével. Megtudjuk, van-e bennünk elég érzékenység egy ilyen nagyformátumú vállalkozás szereplőinek csodálatos-meghökkentő átváltozásaira, az erős nők portréira, a gyengeség-gyengédség pillanataira? Elhisszük-e az emberi-emberséges gesztusok, az örök emberi érzések csodáit, azt, hogy sokadszor is bebizonyosodik: nem élhetünk nélkülük. Elindulunk-e a szereplőkkel, és velük tartunk-e, hogy azután annyira hozzánk nőjenek, hogy el sem akarjuk elengedni őket?
Ami értékes, nem adja magát könnyen: ez a regény is kiköveteli a jussát, s annak, akitől ezt megkapja, gazdag és eredeti gondolatokat, felejthetetlenül szépen megkomponált képeket ajándékoz.

Véleményem a könyvről:

A T.Bálint Kiadótól kaptam a napokban ezt a könyvet. A borító alapján el sem tudtam képzelni, hogy milyen regényhez lesz szerencsém, de a fülszöveg elolvasása után eléggé egyértelművé vált, azonnal neki is kezdtem az olvasásnak.

A könyv egy előszóval kezdődik. Általában nem annyira szokott lekötni ez az első néhány oldal, de ebben a könyvben ez másként történt. Nagyon nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy egy külföldi csupán a magyarok iránti szeretetéből kifolyólag írt egy könyvet, a mi történelmünket fogja közre.

Majd az I. rész veszi kezdetét, ahol megismerkedhetünk az elbűvölő Ferenc lányokkal: Évával és Amáliával. Mivel magason állnak a társadalmi ranglétrán, a fiatal éveik a tánc mulatságokról, és a férfiak meghódításáról szól, hogy a későbbiekben egy rangjuknak megfelelő férfit találjanak, aki mellett gondtalanul élhetik le hátralevő életüket.

Természetesen most is egy szülinapi mulatságra készülnek, rokonuk, Kati báljára. Kati egy nagyon szerencsétlen fiatal a könyv kezdetétől, és csak reménykedünk, hogy megtalálja a boldogságot. Hiába a családja az egyik legvagyonosabb a városban, mégsem kell senkinek, mert annyira csúf. A bálon a lányok gardedám nélkül jelennek meg, nem kis visszhangot keltve, és persze elég gyorsan a Papa fülébe jut, aki épp Pesten tartózkodik üzleti úton. Természetesen nem maradnak büntetés nélkül, ami teljes mértékben meghatározza életüket az elkövetkezendő hónapokra.

Oldalról oldalra ismerjük meg a lányokat, majd szüleiket, és bepillantást enged az akkori családok mindennapi életébe. Bár a mai napig a férfi a családfő, és nagy szava van a családi élet mindennapjaiban, mégis egy teljesen más világ volt 100 ével ezelőtt. Míg Éva jó partit szemelt ki magának Káldy Félix személyében, addig testvére, Amália egy kevésbé rangos férfiba szeretett bele, akit Világhy Károlynak hívtak.

A lányok teljesen a szerelem szőtte hálóba estek, viszont volt egy kis gond. A Papa nem adta beleegyezését Amália és Károly szerelmére, emellett Félixet is másnak szánták.

Fejezetről fejezetre egyre nagyobb kalandokba keveredünk, és a lányok is a szívünkhöz nőnek igen gyorsan. A családból persze nem mindenki szerethető karakter, de idővel lehull a lepel, és szépen-lassan mindenki nézőpontját megértjük.

Bár a könyv nagyon izgalmas, és magával ragadó, mégsem egy ’ egy nap alatt kiolvasom’ típus. Időt kívánt magának minden egyes fejezet, hogy ülepedjenek az események, és a tragédiák.

"A hagyományokból, bátorságból (ez nem vita) , formalitásokból és korszerű hadviselést illető mélységes és abszolút tudatlanságból összetákolt, imbolygó építmény már alig állt a lábán."

Amint átértünk II. részbe, nem hogy könnyebb, egyre nehezebb lesz az olvasás, mert a háború is megkezdődik, és a könyvben szereplő családok zsidók, vagy félig zsidók… Sokszor a könnyeimmel küszködve folytattam az olvasást. Számomra nagyon nehéz olvasmány volt. Egy kicsit talán a Trónok harcához tudnám hasonlítani. Hiszen az is fantasztikus regény, de nehéz feldolgozni azt a sok elvesztegetett életet, és még nehezebb elviselni, hogy a szereplők, akiket megszerettünk, életüket vesztik.

Nagyon jól leírta a háborús éveket, ráadásul szüksége sem volt rá, hogy szavakkal jellemezze mik is történtek, hiszen ha valakit elvittek az otthonából, vagy épp marha vagonra terelték, tudtuk hova mennek…

Nagyon nagy elismerés illeti az író munkáját, hiszen látszott, alapos kutatómunka előzte meg a könyv elkészülését, mert nagyon pontos jellemrajzok, helyrajzi adatok, illetve maga a magyar kultúra is olyan pontosan került leírásra, mintha nem is egy idegen ország embere készítette volna.

Maga a könyv nem hiszem, hogy egy fiatal kezébe való lenne, mindenképp ajánlom, hogy 20 éves kor felett kezdjen neki az ember. Engem nagyon megviselt.

"A világ már nem az a csodálatos hely, ahol az ember szívesen él."

Ajánlom mindenkinek, akit érdekel a XX. századi életmód Magyarországon, kedveli a családregényeket, és a történelmi eseményeket feldolgozó könyveket.

Ha felkeltette az érdeklődésed a könyv ide kattintva most kedvezményes áron tudod megvásárolni.

A kiadó honlapját itt tekintheted meg: wwww.tbkiado.hu, illetve egy facebook elérhetőséggel is rendelkezik, amit érdemes követni, hiszen a sok friss hírhez itt juthatsz hozzá a leghamarabb, emellett különböző nyereményjátékokkal is szívesen kedveskednek az olvasóiknak: www.facebook.com/tbkiado .

Egy kis érdekesség:

A csárdás hagyományos magyar néptánc (az elnevezés a csárda szóból ered, melynek jelentése: kocsma). A magyar táncstílus megtestesítője, amiben büszke tartású férfi táncosok külön-külön rögtönöznek, szét- és összedobbantva lábaikat, majd a férfiak a nőkkel párban forognak.

Magyarországról származik, és cigányzenészekkel népszerű lett a környező területeken is a Vajdaságban, Szlovéniában, Horvátországban,Kárpátalján, Morvaországban, a bánáti bolgároknál.

Kialakulása a 18. századi magyar verbunkosig vezethető vissza, mely sorozási tánc volt a magyar hadseregben.

A csárdást a ritmus váltakozása, variálása teszi jellemzővé: a lassú vezeti be, és a vidám, nagyon gyors tempójú friss fejezi be. Számos más variáció van, melyeket ritka csárdásnak, sűrű csárdásnak és szökős csárdásnak neveznek. A zene lüktető, szinkópált 2/4 vagy 4/4 ritmusú.

A csárdás páros tánc, a férfi és nő legtöbbször összekapaszkodik. Amikor mégis különválnak, csalogatásnak nevezzük, ezt főleg az erőfitogtatás, incselgés tölti ki.

Klasszikus zeneszerzők is felhasználtak csárdás témákat, mint például Liszt Ferenc, Johannes Brahms, ifjabb Johann Strauss, Pablo de Sarasate, Pjotr Iljics Csajkovszkij és mások. A világon a legismertebb „csárdást” Vittorio Monti írta hegedűre és zongorára, a tempó 5 variációjával.

~Harmatcsepp~

Hali – kívánj hármat!!!

„Ismered Halit? Még nem?

Akkor itt az ideje, hogy megismerd!

Hali, a kis aranyhal még sosem látott eszkimó jégkunyhót, sosem volt játszótéren, vagy a tündérek várában, de e könyvecskében mégis valóra válnak kívánságai, sőt, kalandjai során még barátságokat is köt a hó és a víz világában.

A mese mellékletében megtalálod a Kánaán együttes tagjai által elkészített, nagy sikerű Hógolyóbolygó című CD-t 16 gyönyörű mese dallal.”

A T.Bálint Kiadó jóvoltából volt szerencsém megismerni Hali történeteit, és a Kánaán együttest.

A csomagolást kibontva elsőként úgy tűnik, mint egy DVD tok lenne, viszont amint kinyitjuk, láthatjuk, hogy balról található a mesekönyv, és jobb oldalon pedig a CD, ami a mesedalokat tartalmazza.

Maga a mesekönyv nagyon barátságos kinézetű, a rajzok is jól illusztrálják a történetet. Kimondottan tetszett, hogy minden lap alján fel voltak tüntetve az oldalak, hogy az adott mesékben hol járunk, viszont nem számokkal, hanem halacskákkal jelezték. Így a gyermekek ebből is tanulhatták a számokat, miközben a mesekönyvet lapozzák. Ebben a mesekönyvben 3 mese található:

- Hali és Mó

- Hali a játszótéren

- Hali és a tündérbál

Mind a három mese elbűvölő volt, arról nem is beszélve, hogy a mesekönyv alján minden meséhez ajánlottak egy zenét, ami a mese CD-n található. Szerintem ez egy szuper ötlet, mert bár nincs gyerkőcöm, de biztos vagyok benne, hogy nagyon nagy sikert aratna. :)

A mesekönyvet kinyitva is elsőként egy zenét ajánl, ami megfelelően felvezeti a mesék hangulatát. Majd a mesék végeztével is egy utolsó zenét ajánl, ami egy gyönyörű altató. (Az altatót ajánlom felnőtteknek is, mert amellett hogy nagyon nyugtató, tényleg jól szolgál altatónak is! ;) )

A CD-n hallható dalokat, és a dalszöveget Kálmán Tamás, és Nagy Zoltán írta, és játszotta/énekelte el. Picit félve tettem be a CD-t a lejátszóba, de nagy meglepetés ért, mikor megszólalt az első szám. Nagyon lendületesek a zenék, minden egyes hang ott van, ahol lennie kell. Gyönyörű minőségi munkát végeztek, ezúton is gratulálok nekik!

Minden egybevetve bátran ajánlom minden gyermekes szülőnek Halit, mert nagyon barátságos történetek, egyáltalán nem olyanok, mint a mai modern mesék. A hozzá tartozó CD is nagyon szerethető, és a kettő együtt pedig egyszerűen csúcs!

(Csendben megsúgom, még a páromnak is tetszett! :)

Ha felkeltette az érdeklődésed Hali története, ide kattintva bele is hallgathatsz az általam említett zenékbe, és a mesekönyvbe is lehetőséged nyílik beleolvasni. Továbbá akár ezen a linken meg is rendelheted.

Egyébként a T.Bálint Kiadó nem csak gyermek mesekönyvekkel foglalkozik, hanem regényekkel, gasztronómiai kiadványokkal, és egyéb különlegességekkel. A kiadó honlapját itt tekintheted meg:wwww.tbkiado.hu, illetve egy facebook elérhetőséggel is rendelkezik, amit érdemes követni, hiszen a sok friss hírhez itt juthatsz hozzá a leghamarabb, emellett különböző nyereményjátékokkal is szívesen kedveskednek az olvasóiknak: www.facebook.com/tbkiado .

Hali és Mó

~Harmatcsepp~

Ez lesz az első, hogy ilyet csinálok, de most egyszerre két könyvet hoztam Nektek. Mind a két könyvet Egri Zsanna írta. A címük: Elveszve Mexikóban és Ofélia.

Egri Zsanna – Elveszve Mexikóban

„Te mit tennél, ha egy reggelen nyomtalanul eltűnne az ágyadból a szeretett férfi? Csupán egy Mexikóba szóló repülőjegy, és majd harmincmillió forint maradna utána. Kathy összeszedve minden bátorságát útra kell Mexikóba, hogy megtalálja szerelmét. Ám csak újabb rejtélyek várnak rá. Egy titokzatos menyasszony, egy halottnak hitt anya, és egy vidám özvegy. Szerencsére barátokra talál, akik segítik a rejtély megoldásában, miközben új szerelem tűnik fel a láthatáron. Te mit tennél, ha egyik nap arra ébredtél, hogy fogalmad sincs arról, hogy ki vagy? Csupán egy fénykép van a múltadból. Richárd a kómából felébredve, egy gyönyörű orvosnő, és egy idős takarítóasszony segítségével keresi a múltját. Ám újabb és újabb talányok kerülnek az útjába. Egy babonás özvegy, egy elveszett menyasszony, valamint hatalmas vagyon. Vajon rátalál a múltjára és a szerelemre?”

Amikor a fülszöveget elolvastam, nagyon izgalmasnak tűnt a könyv, kíváncsi voltam, hogy vajon az elolvasása után is olyan izgalmasnak találom-e. Számomra nagyon szimpatikus volt, hogy végre magyar írónő művéhez van szerencsém, és szívmelengető volt, mikor megpillantottam a magyar neveket a regény első oldalain. Valahogy az utóbbi időben úgy alakult, hogy rengeteg külföldi író könyvét olvastam, viszont a magyar írók igencsak hátrányba szorultak. Így izgalommal vágtam neki ennek a kalandnak! :)

Na de visszatérve a történethez. Megismerjük Kathyt, aki az elején igen csúf, és bár hatalmas tudással rendelkezik mint tolmács, nem kell senkinek. Majd egy jóképű, gazdag férfi kezdi napi szinten foglalkoztatni, hogy fordítson neki, miközben egymásba szerelmesednek. Igazából kicsit zavart, hogy nagyon gyorsan történtek az események, sokszor kapkodtam a fejem, örültem volna, ha pár oldallal hosszabb lenne a könyv. Egyrészt mert akkor jobban ki lehetett volna pár részt fejteni, más részről pedig mert nagyon tetszett a könyv, és sajnáltam, hogy ilyen gyorsan vége lett.

Szóval egymásba szerelmesedett a két főszereplőnk, és az első romantikusan együtt töltött este után Kathy ébred fel elsőként, így Ő nyit ajtót a pincérnek, aki a következő másodpercen elkábította a nőt. Miután felébred, az egész szoba úgy néz ki, mintha senki sem lakott volna ott, és eltűnt John. És bár alig lapoztam pár oldalt, már be is indult a könyv.

Innentől nem győztem olvasni, és nagyon kíváncsian vártam a folytatást. Nagyon sok dolog történt ahhoz képest, hogy nem egy hatalmas terjedelemről van szó. Sok kedvelhető szereplőt ismertünk meg. A főszereplő határozatlansága egy kicsit zavart, mint Andreát is, de egy idő után megbékéltem vele. Talán az egyik legmeglepőbb jelenet számomra az esküvői rész volt, én csak néztem kerek szemekkel, hogy mi a szösz?! Ez most komoly?! Mi jöhet még ez után?! És persze egy percig sem unatkozhattam, mert ugyanolyan pörgősen folytatódott tovább. A vége is teljesen váratlan volt, egyáltalán nem lehetett számítani rá, és volt pár kérdés, ami megválaszolatlanul maradt, de erre is gondolt az írónő. Itt jön képbe az Ofélia, ami nem mondhatni, hogy ennek a könyvnek a folytatása, de mégis hozzá tartozik.

Ha felkeltette az érdeklődésed, ide kattintva tudod megvásárolni.

Ofélia

„Erősebb a szerelem az átoknál? A frissen szabadult Oféliát egy különös átok és a múlt kísérti. Egy holtából feltámadt férfi, egy titokzatos gyermek, egy bosszúra éhes férfi. A testét áruló mexikói lány eljut a leggazdagabb körökig, hogy egy ördögi terv segítségével hatalmas vagyon megszerzésére készüljön, gyilkosságtól sem riadva meg. Ám, csak a börtön és az átok a jutalma. Hiába köt életre szóló barátságot a börtön falai között, hiába bánja meg bűneit, hiába talál rá a szerelem, a rontástól nem szabadulhat. Vajon szabadulása után mégis meg kell válni barátságtól, szerelemtől, vagy akár az életétől is, hogy megszabaduljon az átoktól? Ofélia, az Elveszve Mexikóban könyv folytatása, mégis egy önálló történet.”

Oféliát az előző könyvben volt szerencsénk megismerni, ahol egy eléggé negatív szereplőt játszott. Ezért nem is értettem elsőként, hogy miért szentel Zsanna egy egész könyvet neki? Persze aztán amikor elkezdtem olvasni, teljes mértékben megértettem. Megismerjük, hogy miként jutott oda, ahova, és miért tett sok mindent, amit bár megbocsájtani talán nem tudunk, de mégis egy kicsit más szemszögből tekinthetünk rá. Az előző könyvből több ismerősre is bukkanhatunk rajta kívül, mint például Richardra. Nekem talán az előző regény jobban tetszett, bár ezt a könyvet sem tettem le túl sokszor.

Nagyon nagy pozitívum volt számomra, hogy egyértelműen látszott, Zsanna alaposan utánanézett a helyszínnek, szokásoknak, és az egész kultúrának. Tehát nem lett azt mondani, hogy össze lenne csapva bármelyik könyve!

Emellett mindenképp meg szeretném említeni, hogy ami még nagyon tetszett, az a szókincs, amit a könyv olvasása során tapasztalhattunk. Ennél szebben nem is használhatta volna a magyar nyelvet! Már csak emiatt is megérné elolvasni! :)

Ajánlom mindenkinek, aki szeretne eltűnni a szürke hétköznapokból akár csak egy órára, remek kikapcsolódást nyújthat a könyv.

Ha felkeltette az érdeklődésed, ide kattintva tudod megvásárolni.

És hogy egy jó hírrel is szolgálhassak:

Zsanna Egy milliomos bőrében című regényét ingyenesen letölthetitek ide kattintva.

Egri Zsanna rövid bemutatkozása:

Egri Zsanna

A legelső írásom publikálása a szülői ház falán történt, amelyet az akkori olvasóim nem igazán értékeltek.

A viccet félretéve soha nem készültem írónak, fiatal lányként azért írogattam verseket, később a lányom megszületése után meséket. Majd egy helyi újság szerkesztésére vállalkoztam. A közben felnőtt lányom ötlete volt, hogy írásommal jelentkezek egy kis pályázatra, amelyet, számomra is meglepő módon, igen magas fölénnyel nyertem meg. Akkor kaptam kedvet, hogy regényt írjak.

Az első regényem az ismerősi körben akkora sikert aratott, hogy már nem bírtam abbahagyni az írást. Magamról annyit, hogy egy egyszerű munkás családba születtem második gyermekként, felnőttként hétköznapi polgári foglalkozásom volt, semmi különleges. Sajnos betegségem miatt már évek óta rokkant vagyok, ám ebben is csak a jót látom, rengeteg időm van írni. :)

Közösségi ember vagyok, egy civil szervezetben is tevékenykedek, de mégis inkább az írás tölti ki a mindennapjaimat. A könyveim, a blogom. Sokszor megkérdezik tőlem, hogy saját tapasztalataim alapján írom-e a könyveimet, de erre csak egy válaszom van, hogy nem. Minden amit leírok a fantáziám szüleménye, illetve hosszas kutatómunka. Könyvek, filmek, tanulmányok, internetes úti beszámolók, ezek egészítik ki képzelőerőmet. Talán egy-két karakter származik csak az ismeretségi körömből. Időnként egy utcán elcsípett beszélgetés ad ötletet, vagy csak úgy beugrik valami.

Imádok írni, de még jobban szeretem ha olvassák a könyveim. Eddig öt könyvem jelent meg, mindegyik romantikus kalandregény. Van egy blogom Szív titkok címen, ahol folytatásban jelentettek meg történeteket, valamint más írókat, könyveiket is szívesen bemutatom.

Hamarosan megjelenik egy különleges interjú rólam, ahol tíz író lesz az interjúztatóm.

~Harmatcsepp~