A húgomat jelenleg a tinikor sötét bugyra nyelte el, és elég nehéz helyzeteket illetve eseményeket szül ez a családom számára. Gondolom a mi esetünk nem egyedi, hiszen mindenki átesik ezen a korszakon, de gondoltam feldobom itt a labdát, hogy hátha tudunk egymásnak segíteni. (Hátha tudunk egymásnak olyan tanácsot, ötletet adni, amit akár mi is alkalmazhatnánk otthon?)
A húgom okos, nagyon jó iskolába jár, rendkívüli esze van, csak épp nem arra használja, amire kéne... Érdekesebbek számára a pasik, a cigi, és az alkohol, mint mondjuk a matek, vagy a töri. Ezzel nem is lenne gond (Hiszen én is voltam tini, tudom milyen, mikor a testem igazán nőiessé válik, és én is kipróbáltam ezeket a dolgokat.), csak egyszerűen képtelen olyan határvonalon belül mozogni, amit a szülői keretek engedélyeznének.
Nem mondják anyáék hogy ne igyon. Ihat, de a szemük előtt hétvégén, MÉRTÉKKEL! Nyilván a dohányzást nem engedélyezik, de minél jobban tiltják, annál jobban csinálja. Mivel koleszos, így elég nehéz olyan nagy szülői nyomást gyakorolni rá, hiszen csak a hétvégére megy haza. Az kollégiummal fel lett véve a kapcsolat, de nem minden nevelő partner a dologban, így a szabályokat könnyebben játssza ki, és süllyedhet még mélyebbre...
Ti otthon hogyan tudjátok szabályozni ilyen esetekben a fiatalokat? Többen mondják, ilyenkor nem büntetni kell, hanem meg kell találni a probléma forrását. Mivel én sem voltam ilyen korban könnyű eset, tudom, nem is állt olyan mély dolog a háttérben, egyszerűen elvittek a haverok, és én is bizonyítani akartam folyton folyvást, hogy igenis van helyem köztük. Emellett pedig közrejátszott, hogy még csak akkor próbálgattam a szárnyaimat, és nem volt alkalmanként izgalmasabb dolog, mint a határok feszegetése. Viszont van egy nagy különbség köztünk. Én tudtam, hogy mi az amibe még beleugorhatok, és mi az, amibe már nem kéne...
Nekem akkor elég volt egy szülői fenyegetés, hogy kivesznek az iskolából ahhoz, hogy egy időre fékezzem magam. Viszont azóta eltelt pár év, a világ még őrültebb lett, és a régi bevált praktikák ma már nem állják meg a helyüket...
Ti mivel tudjátok fogni a gyerekeiteket? Milyen praktikákat szoktatok bevetni, hogy a fiatal felnőttek ésszel menjenek csak a fejük után? Vagy esetleg valamilyen egyezséget szoktatok kötni? A szakember bevonása jelenleg elkerülhetetlen. De ezen fölül esetleg tudtok ajánlani bármit, ami segíthet akár a balhézásba belefektetett időt hasznosabbra cserélni, ami a gyerek számára is elég motivációt adhat?
Kíváncsian várom az ötleteiteket, bevált szokásaitokat, hogy mit léphetnénk az érdekébe, hogy az utolsó lépés ne az iskola váltása legyen...
Köszönöm, hogy időt szántatok a bejegyzés elolvasására, és hálás vagyok minden kommentért, ami segít előrébb lépni! Ha esetleg a véleményed nem mered felvállalni mindenki előtt, szívesen várom a leveled a harmatcsepp210@gmail.com e-mail címre!
Tartsunk össze, és éljük túl együtt ezt a csodálatos tinikort! :)
