"George Sand. Egy kivételes asszony, aki a szeretetben, a szerelemben kereste a vágyva vágyott teljességet, amely talán sosem lehetett az övé. Szoros barátságot ápolt Gustave Flaubert-rel, Liszt Ferenccel, szeretői között tudhatta Alfred Musset-t és Frédéric Chopint is. Az első női bestsellerszerző, akinek megadatott, hogy a műveiből megéljen. Egy lánglelkű újító, egy határozott, eltökélt nő, aki sok tekintetben messze megelőzte korát. Elizabeth Berg regényében meseszépen és érzékenyen idézi meg az írónő életútját, amelyben örömteli pillanatok és tragédiák, szerelem, szenvedély, hit és hivatástudat kéz a kézben járnak."
George Sand 1804. július 1-jén született Amandine Aurore Dupin néven. George Sand a XIX. századi Franciaország erős, és meghatározó női alakja volt, akinek még Magyarországon is akadtak követői.
Egészen gyerekkorától kezdve ismerjük meg életét, mégis Elizabeth Berg egy kicsit megbolygatva a szálakat, két idősíkon keresztül szemlélteti a nő életét. Egyrészt a gyerekkori Aurore-t ismerjük meg, aki sok csalódáson, kemény nevelésen esett át, és szerető család hiányában boldogtalan gyerekkorral cseperedett fel. Emellett pedig a még szárnyait próbálgató, majd sikeres, befutott írónőt láthatjuk, akivel együtt élhetjük át a szerelmi csalódásokat, bukásokat, és az élet értelmének keresését. Mind a két sík izgalmas, bár én jobban szerettem a már felnőttként helyét kereső asszony.
George Sand életének érdekessége, hogy egész életén keresztül sóvárgott azért, hogy szeressék, mégis egyedül halt meg, és egy férfi sem maradt meg mellette hosszabb ideig.
Mivel édesapja meghalt, anyja visszatért korábbi kurtizán életéhez, és még gyerekként Nohant-ba került nagyanyjához. Tanult, művelt nőt szerettek volna képezni belőle, de mivel nem tudták megzabolázni, zárdába küldték. Az első időszakot nehezen vészelte át, majd elmerült a vallásban, és apáca szeretett volna lenni. Persze ez az út nem működött.
Nagyanyja megbetegedésekor magához hívatta a lányt, így otthagyta a zárdát. A későbbiekben hatalmas birtokot, vagyont örökölt. Mikor 1822-ben férjhez ment Casimir Dudevanthoz, a vagyon a férj kezébe szállt, és a kezdeti boldogság gyorsan elszállt. Aurore két gyermeknek adott világot, akiket idővel édesapjukra hagyott, míg Ő új életet kezdett Párizsban. Ekkor vette fel a George Sand nevett, mivel rájött, egy férfinak mennyivel több lehetősége van a nagyvárosban, mint egy nőnek. Elkezdett nadrágot és csizmát hordani, és férfi néven publikálni.
Szeretője, Jules nem tudta feldolgozni saját sikertelenségét és a nő sikerét, így otthagyta. Aurore ismét csalódott. A csalódásból erőt merítve vetette bele magát a munkába, míg a gyerekei után vágyakozott. Bár hatalmas vagyont örökölt, férje nem adott a nőnek sok pénzt, így anyagi gondjai voltak. Viszont a regényei elsöprő sikert arattak, és gyorsan megoldódtak anyagi problémái.
Több híres művésszel került közelebbi kapcsolatba. Olyan híres szeretői voltak, mint Mérimée, hosszabb ideig tartó viharos románca volt Alfred de Musset-vel, és évekig tartó kapcsolata Chopinnel. Sajnos mind szomorú véget ért, így a nő magányos maradt.
George Sand igazi művészlélek volt, aki egy rendkívül izgalmas személyiség, és jó társaság volt. Az emberek szerették, és elismerték a munkásságát.
Elizabeth Berg jól használta fel George Sand életrajzát, és izgalmasan tárta az olvasó elé nem mindennapi életútját. Mégis időnként úgy éreztem, untatott a könyv. Túl hosszúnak találtam a leírásokat, és néha olyan eseményeket taglalt hosszabban, amint két sorral le lehetett volna zárni...
Ettől függetlenül egyébként pozitív benyomásom született róla, és örülök, hogy az Ő életét is közelebbről megismerhettem. Remélem következőnek is egy ilyen izgalmas személy életét dolgozza majd fel, mert egyébként jól áll Elizabeth Bergnek ez a műfaj. :)
A könyvet a General Press Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni, amit ezúton is nagyon szépen köszönök!
Ha felkeltette az érdeklődésed, ide kattintva 20%-os kedvezménnyel van lehetőséged megvásárolni.
.jpg)